Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

többen (pl. Bácsi Károly, Léb Miklós, Füst Kálmán, Nemes Miklós, a könyvelő Nemes Miklósné, Tóm János, Soós Lajos, Szabó János) az önálló gazdálkodást választotta. Mások, mint pl. Léb Mihály átlépett az ,,Új Élet" Tsz-be, amely nyomott hatósági áron átvette a kilépők vagy kizártak eszközállományát, így azok keserves körülmények között kezdték önálló életüket.

206 A tsz-ből kilépő Tóth Jánost egyéb retorzió is érte. Az 1953. november 10-én tartott tanácsülésen nyilvánosan megszégyenítettek, megfosztották vb. elnökhelyettesi és tanácstagi funkciójától.

207 Az enyhültebb légkörben az a követelés is megfogalmazódott, hogy az I-IV. osztályos lovasi iskolát szervezzék át teljes 8 osztályos általános iskolává; a felsősök ne járjanak többé Alsóörsre, hanem helyben tanítsák őket.

208 A Nagy Imre-kormány működésének köszönhetően 1954-től kezdve községpolitikai célokra is figyelni kezdett a tanács. 1954-ben szerény feladattervet állítottak össze. A Királykúti dűlőül, a Kiskút és a Temető utcai bástya javítása mellett a közvilágítás fejlesztése szerepelt a sürgős teendők között.

209 (A közvilágítást ekkor csupán 4 lámpa jelentette Lovason.) Az év őszére felújították a Savan^aikút-forrást, rendbe tették a Hősök terét, 500 000 forintos költséggel újjáépítették a község kezelésében lévő államosított malmot.

210 1955-ben kultúrházi öltöző és orvosi rendelő kialakítását, sporttér létesítését, könyvtárszekrény beszerzését, hullaház javítását tűzték ki célul.

211 1956-ban végre megvalósult a közvilágítás fejlesztése: 5 lámpaoszlopot emeltek az utcákon.

212 A tervezett járdaépítés és a kultúrházi öltöző építése elmaradt, mivel a községfejlesztési adót csak részben tudták beszedni.

213 A direkt politizálás, a termelés és adózás, valamint a tsz helyzetének elemzésén túl 1954-től kezdve már a helyi közügyek is előtérbe kerültek. Az iskola mellett az ifjúság nevelésének kérdését is napirendre tűzték. A község irányításában a kommunista pártnak, az MDP-nek volt meghatározó szerepe. A párt érdekeit a kommunista tanácstagok, termelőszövetkezeti tagok segítségével juttatták érvényre. A helyi pártszervezet titkári teendőit 1956-ig ifj. Torma János látta el. A párt ifjúsági szervezetének számított a DISZ, amelynek titkára Zsida Ferenc volt. A tömegszervezetek közül a Népfrontra és a DÉFOSZ-ra támaszkodhattak. A Hazafias Népfront elnöki tisztét 1950 után id. Torma János, a DÉFOSZ titkári tisztét Kiss Zsigmond látta el. A nők mozgósítását az MNDSZ végezte, amelynek titkára Sándor Erzsébet volt. A korábbi civil szerveződések közül csak a tűzoltó 2 6 Tóth János (1925) és Nemes Miklósné (1928) visszaemlékezése 207 VeML XXVI. 163. Lovas községi tanács iratai. Tanácsülési jkv. 1953. november 10. '

08 VeML XXVI. 163. Lovas községi tanács iratai. Tanácsülési jkv. 1953. december 9. 0 VeML XXVI. 163. Lovas községi tanács iratai. Tanácsülési jkv. 1954. november 30. A tervből sem a közvilágítás fejlesztését, sem a Királykút felé vezető útjavítását nem végezték el. 0 VeML XXVI. 163. Lovas községi tanács iratai. Tanácsülési jkv. 1954. október 10. '

n VeML XXVI. 163. Lovas községi tanács iratai. Tanácsülési jkv. 2/1955. sz. határozat "

12 VeML XXVI. 163. Lovas községi tanács iratai. Tanácsülési jkv. 1956. február 17. 213 VeML XXVI. 163. Lovas községi tanács iratai. Tanácsülési jkv. 1956. szeptember 10.