Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)
1956 előtt a mezőgazdaság elhanyagolt helyzetét látva, az aktív korosztály tagjai valósággal elmenekültek a mezőgazdaságból, s az iparban, vagy az iskolázottabbak a közszolgálati szférában kerestek munkát. A termelőszövetkezetben maradt nők helyzete rosszabbá vált. Az anyák igyekeztek kisgyermekeiket a nagy munkák idejére rokonoknál, ismerősöknél elhelyezni. Ha erre nem volt mód, kénytelenek voltak gyermekeiket magukkal vinni a szántóföldre, szőlőbe, ami nemcsak teljesítményüket fogta vissza, - a gyermekek számára is veszélyforrást jelentett. Ezen az óvoda alapításáig, 1956-ig, úgy próbáltak segíteni, hogy a nyári hónapokban az iskolaépületben szerveztek nyári óvodát. A nők munkába állása, s túlzott lekötöttsége a gyermekek nevelését, oktatását is hátráltatta. Az anyák egy része nem tudott otüion maradni, s gyermekével foglalkozni. A többségében 6 elemit végzett szülők a felső tagozatos gyermekeknek már a „fegyelmezésen" kívül egyébként is keveset tudtak segíteni. Az erkölcsi normák lazulása 1955-ben már határozottan érezhetővé vált. A tanács szociális, egészségügyi és kulturális állandó bizottsága ülésén szóba került, hogy a ,Jcözségi ifjúság magatartása hovatovább tűrhetetlenné vállik. Már többen panaszkodnak, hogy este a járókelőket megdobálják, a Malom utcában az ablakot betörték, a villany közvilágítási lámpákat leparittyázzák és a rendezett bálokon veszekednek, majd hazafelé úton-útfélen károkat okoznak. Nincsen, aki ezeket a viselkedéseket megakadályozza. A kultúrottlionba bejáró gyerekek ott sok mindent ellopkodnak és így kárt okoznak." A bizottság a probléma formális megoldását is elegendőnek tartotta: a kommunista ifjúsági szervezet, a DISZ vezetőit szólította fel arra, hogy „az ifjúság nevelését jobban fogják a kezükbe, hogy hasonló cselekmények ne forduljanak elő". 18> Az egypárti állam nemcsak a megtervezett gazdaságban, hanem a közigazgatás terén is gyors eredményeket kívánt felmutatni, s ezért a munkaversenyt a tanácsi szektorban is meghirdette, A szocialista munkaversenynek számos formáját alkalmazták Lovason is: az egyéni példaadás éppúgy e körbe tartozott, mint a páros versenyek szervezése, sőt a községek, járások és megyék közötti versengés. Már az alakuló tanácsülés azzal fejeződött be, hogy Fejes Béla tanácstag felállt és kijelentette, hogy már "most az első alkalommal is úgy mutatja meg kötelességének példaszerű teljesítését", hogy családja 24 órán belül eleget tesz a burgonya és kukorica beszolgáltatási kötelezettségének, s ebben versenyre hívja az összes tanácstagot. Nemes Miklós azonnal elfogadta a versenykihívást. Varga Kálmán tanácstag, akinek nem volt beszolgáltatási kötelezettsége, azt vállalta, hogy 3 „dolgozó paraszttársát" „népnevelő munkával" meggyőzi, hogy vegyen részt a versenyben. 1 Nem sokkal később 6 tagú agitációs bizottságot szerveztek annak érdekében. hog}' „népnevelő munkával" elérjék, hogy a szálastakarmány begyűjtési tervét 100%-ra tudják teljesíteni. 187 1951 őszén Lovas község Tihanyt hívta ki versenyre VeML XXVI. 163. Lovas községi tanács iratai. A tanács szociálpolitikai, egészségügyi és kulturális állandó bizottságának jkv. 1955. január 13. Heilig Istvánné állandó bizottsági tag hozzászólása és az ara hozott 1/1955. ÁB. sz. határozat. 186 VeML XXVI. 163. Lovas községi tanácsi iratai. Tanácsülési jkv. 1950. október 26. 187 VeML XXVI. 163. Lovas községi tanácsi iratai. Tanácsülési jkv. 1950. december 5.
