Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

IL évben: vallástanból elsajátították az összes szokásos imát és könyörgést, beleértve az apostoli hitformát és a tízparancsolatot. A szent történeteket a Kis história c. tankönyvből olvasták. A keresztyén etikát és az illemszabályokat verses formában, szavalatként tanulták meg. A helyes és értelmes olvasást az énekes könyvből, a helyes- és szépírást íróeszközökkel gyakorolták. Számtanból a 4 alapműveletet vették át fejben és írásban (krétával és tollal). Énekből megtanulták a hangjegyeket, az énekes zsoltárokat, a hétköznapi, reggeli, esti énekek „első verseit" „hangzataikkal". A korabeli pedagógiai felfogás nagy hangsúlyt helyezett a könyv nélküli tanulásra, a memorizálásra. A tananyag jelentős részét ezzel a módszerrel sajátították el. Nemcsak a hittan, az ének, a számtan esetében volt fontos, hogy a tudás tartósan rögzüljön. Az erkölcsi regulákat is verses formában sajátították el a gyermekek. A Bácsi család iratai között fennmaradt egy elemi iskolai jegyzetfüzet, amelyet Kis Péter vásárolt 1830-ban. A borítólap belső oldalán e tényt a következőképpen rögzítette: Én Kis Péter ez könyvet bírom, A nevemet írással beléje fölírom. Ha eltévőjődik, szerelmes barátom, Szolgáltasd kezemhöz, mert igaz jószágom. Vettem az ]830-dik esztendőben, februáriusnak 26-dik napján. Aki eb[b]en hibát talál, horgya el a mirigy halál. Aki eztet ellopja, kurva legyen az an[nJya. A tulajdonosi bejegyzés több szempontból is érdekes. Nemcsak a tulajdonost ismerjük meg belőle, hanem gondolkodását is. Oly becses „jószágának" tartotta e kis könyvecskét, hogy átokkal sújtotta azt, aki benne hibát talált, vagy arra vetemedett, hogy ellopja. A mirigyhalál az epemirigy vagy kolera a legrettegettebb, halálos kimenetelű betegségek közé tartozott. Az „erkölcsi halál" állapotának pedig a kurafí-állapot: a kurva fiának születés felelt meg. A két átkot a tulajdonos azzal is fokozta, hogy a szöveget a lap alján megismételte. Hasonló átok-formulákat gyakran találunk a korabeli könyvekben. A művelődéstörténeti érdekességet rejtő possessori (tulajdonosi) bejegyzésen túl a könyvecske azért is figyelmet érdemel, mert benne feljegyezte Kis Péter az iskolában tanult erkölcsi regulákat is. Ezeket a tanulók kívülről megtanulták, hogy sose felejtsék el.

110 A lovasi családok megbecsülték a kéziratos és nyomtatott könyveket. Károli Gáspár fordította Szent Bibliát őriz a XVTII. századból a Tóth, a XIX. század első 110 Bácsi Gábor (1941) visszaemlékezése szerint nagyanyja még fejből idézni tudta a regulákat, amelyekről azt állította, hogy ő is a nagyanyjától hallotta azokat. Dr. Gáncs Lajos (1938) mezőgazdász, veszprémi lakos, aki a megye másik végén, Csöglén gyerekeskedett, még 2001-ben is fejből idézte ezeket a regulákat, amelyeket nagyanyja sokszor elmondott nekik a II. világháború alatt. Bácsi Gábor és dr. Gáncs Lajos személyes közlése.