Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

A kiterjedt erdőségek gondviselését egy-két erdőkerülőre bízták. Az erdészeti igazgatás kerületi központja lett Almádi, Márkó, Jutás, Rátót és Vászoly. Lovas ettől kezdve 1945-ig a csopaki gazdasági kerület (csopaki ispánság) kormányzása alá tartozott. 11 A veszprémi káptalan gazdaságigazgatási reformja nem volt elszigetelt jelen­ség. Az egyházi és világi nagybirtokok a XVIII. század második felében Magyaror­szágon mindenütt korszerűsítették a birtokszervezetet és a gazdálkodás rendjét. 12 Az 1755-ben bevezetett úrbéri szabályozás Felső- és Alsóörs, Lovas, Paloznak, Csopak, Balatonfüred, Balatonszőlős, Nagypécsely, Vászoly, Páhok, Merenye, Újlak és Garabonc településekre terjedt ki. A szerződésből megtudjuk, hogy Lova­son a határt kétnyomásos rendszerben művelték, egy egész telek rét nélkül 32 hol­dat tett ki (egy holdat 2 pozsonyi mérőnek számítottak). Az egész telek után a jobbágyoknak részint természetben, részint készpénzben kellett szolgáltatást nyújtani. Egy egész telekre számítva évente 12 csirkét, 25 to­jást, 2 ludat; fél telek után 6 csirkét, 12 tojást és 1 ludat kellett beszolgáltatniuk. Negyedtelek után 1 tyúkot, 3 csirkét, 6 tojást, s a fejőstehénnel bíróknak fél icce vajat kellett adniuk. Ezen felül a falu évente egy tinót ajándékba vitt Veszprémbe. Földesúri kilencedet minden szőlőből, terményből, bárányból és főzelékféléből egyaránt fizetniük kellett, továbbá az irtásföldek terményeiből (akkor is, ha az ko­rábban nem volt divatban). A „bebíróktóL. a más települcsen élő lovasi birtokosoktól minden negyed szőlő után vagy törvényes kilencedet, vagy a hegyjog szerint járó váltságot, minimálisan 50 dénárt követelhetett a káptalan. A cenzust (bért) szintén birtokarányosan határozták meg. Az egész telkesnek 4 forintot, a házas zselléreknek 1 forintot, a hazátlanoknak 50 dénár cenzust kellett fizetniük. A földesúr készpénzbevételeit szolgálta, hogy az eladott ingatlanok után illetéket szedetett: minden egyes ház értékesítésekor, egy-egy hold szőlő, rét és szántó eladásakor 105-105 dénárral gyarapodott az urasági pénztár. A jobbágyok évente 52 nap ingyenmunkát, robotot végeznek. Kötelezettségük­nek két módon tesznek eleget. Rendes robotnak számít a mezőgazdasági nag) 7 munkák (szántás, vetés, aratás, szénakaszálás és gwjtés) idején végzett szolgálatok; a rendkívüli robotot a földesúr a tűzifa, hegyvám, kilenced és tized, illetve malom­vám-gabona Veszprémbe szállítására veheti igénybe. A jobbágyok feleségeit arra kötelezték, hogy a kender tilolásában részt vegyenek, s évente egy-egy fonást az uraságnak adjanak. A szerződés szerint a jobbágyok saját munkáját hátráltató ím. hosszúfuvart (több napos robotot) a földesúr háromszor egymás után veheti igénybe. Ha a lovasi jobbá­11 VÉL Veszprémi Káptalan m. lt. Gazdasági számadáskönyv 1772-1800. Kutatásaink alapján elmondhat­juk, hogy a központi tisztségviselők közül 1744-ben már állandó alkalmazottként működött az uradalmi ügyész (Bek Sándor, később Padányi Bíró püspöknek is kedves embere); veszprémi tiszttartóval már az 1740-es években találkozunk; az exactort 1770-től ismerjük. A vázolt szervezet 1773-ban már kifejlett tormájában létezett. 12 Erről bővebben KÁLLAY István: A magyarországi nagybirtok története 1711-1848. Bp., 1980. Uő.: Úriszéki bíráskodás a XVIII-XIX. században. Bp., 1985.

Next

/
Oldalképek
Tartalom