Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

V. A KÖZSÉG AZ ÚJJÁÉPÍTÉS KORÁBAN (1711-1847) A Habsburg birodalom keretébe ágyazódott, közjogilag önálló Magyarországon a XVIII. század első harmadában egy olyan modernizációs folyamat vette kezdetét, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal napjainkig tart. A birodalom kontinentális hatalmi súlyának megőrzése érdekében korszerűsítette az állami adminisztrációt, az állandó hadsereg felállításával növelte a dunai monarchia katonai ülőképességét. A felvilágosult abszolutizmust képviselő uralkodók Mária Teréziától (1740-1780) egyre erőteljesebben avatkoztak be a rendi autonómiák - elsősorban a váraiegyék - által ellenőrzött területekre, s ha kellett, a nemesség tiltakozása ellenére vezették be újításaikat, amelyek a rendészeti igazgatás szinte minden ágát átfogták. A XVIII. századot a romantika korától ugyan a nemzetietlen tespedés korának nevezték, valójában azonban a nemzeti fejlődést megalapozó újjáépítés zajlott Bécsben és Pest-Budán, a vidéki városokban és falvakban, a nagy uradalmakban és a köznemesi birtokokon. A nagy változások - mint az úrbérrendezés, a közoktatás, egészségügy, a modern közigazgatás megszervezése - a falvak életét is átalakították. Lovas a XVIII-XIX. században fejlődésének új szakaszába érkezett. Megszilárdultak a község határai, a határok közt élő lakosok jogviszonyai; fejlett községi, hegyközségi életet éltek a különféle rendi csoporüioz tartozó birtokosok. Az újjáépítés korában jelentősen nőtt a község lélekszáma. A demográfiai viszonyokat a következő táblázat mutatja. 9. sz. táblázat Lovas népességének és felekezeti viszonyainak alakulása (1754-1847) Ev Lakosok száma Lakóházak szama Felekezeti megoszlás Ev Lakosok száma Lakóházak szama Református Katolikus Izraelita 1754 194 170 24 1770

1 196 160 36 1774

2 299 226 73 1785

3 323 81 — 1827

4 174 118 52 4 1851

5 196 132 60 4 1869 365 78 1 VEL Conscriptio animarum Parochiae Csopakiensis, 1770. Adatait közli ÖRDÖG Ferenc: Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzökönyvei (1745-1771). III. Bp.-Zalaegerszeg, 1993. 761. " DREL II. 217. A Veszprémi Református Egyházmegye eklézsiáinak leírása, 1774. 3 Az 1785. évi és 1869. évi adat forrása KOVACSICS József-ILA BÁLINT: Veszprém megye helytörténeti lexikona. II. Bp., 1988. 278. 4 Schematismus venerabilis cleri almae dioecesis Wesprimiensis ad annum domini MDCCCXXVII. Wesprimii, 1827. 42-43. p. 5 FÉNYES Elek: Magyarország geográphiai szótára. Pest, 1851. III. 43.