Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

Természetesen az is előfordult, hogy a visszaélések elkerülése érdekében a termést már aratáskor összeírták és a dézsmát behordatták. így történt ez 1671-ben is. Az ekkor készült összeírás alapján megismerjük a lovasi jobbágyok nevét, de a termés utal birtokaik nagyságára is.

112 6. sz. táblázat A lovasi jobbágyok gabonatermésének dézsmaösszeírása (1671) SorJobbágy neve Dézsma mennyisége szám Jobbágy neve Kereszt Kéve 1. Barabás Gergely 2 2. Bíró István 1 10 3. Bíró János 8 4. Bodor Mihály 3 5. Budi Jánosné 6 6. Foki Mihály 2 8 7. Gerencsér Mátyás 12 8. Gerencsér Mihály 6 9. György kovács 3 10. Mészáros István 7 11. Nagy Gergely 13 12. Nagy Mihály 5 13. Szabó Ferenc 15 14. Szakái Miklós 1 3 15. Szegeti Gergely 2 8 16. Tót Gergely 13 Mindösszesen 19 15 Az összeírásból azt is megtudjuk, hogy egy keresztbe 17 kévét raktak (számoltak), s a fuvarosokat összesen 15 kévével fizették ki. Az aratás után behordatott gabonát bérmunkásokkal csépeltették el, csakúgy, mint a veszprémi majorsági birtokon betakarítottat. A cséptőknek egyhatod-egyheted részt adtak a gabonából fizetség fejében.

113 A káptalani jövedelemösszeírásokból megállapítható, hogy a XVII. század végén a lovasiak milyen jogcímeken, s milyen mértékben fizettek adót a káptalannak. Az alábbiakban az összeírások kivonatát közöljük:

114 1688. augusztus 18. Tized búza 37 köböl. 1689. december 8. Adópénz 3 forint. 1690. augusztus 18. Tized búza 26 köböl. Tized abrak 2 köböl. 1690. november 14. Adópénz 3 forint. 112 VKL Dézsmaösszeírás, 1671. VKL A káptalan birtokain termett gabona összeírása, 1667. 114 VKL A káptalani birtokok jövedelemösszeírásai, 1688-1693.