Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

Ezekkel a lehetőségekkel indult el a hivatal. A hivatali munka a lehetőségekhez képest véleményem szerint jól működik, a hivatali dolgozók megértik egymást. A képviselőtestületnek is az az álláspontja, hogy az eddigi tevékenységűket jónak értékeli. Az ügyintézésre az állampolgárnak kétféle lehetősége van, az egyik jelenti a polgármesteri hivatalba[n] az igazgatási ügyintézőnek a problémáját, a hivatal dolgozói különböző ügyintézés után az önkormányzati testület elé terjesztik eldöntés céljára. A másik megoldás, amikor a képviselőtestületi tagot keresik meg problémájukkal az állampolgárok, és a képviselő viszi be a hivatalos körforgásba, és a végén az önkormányzat dönti el, hogy hogyan orvosolja a problémát. Kérem, hogy problémáikkal bátran forduljanak hozzánk, a lehetőségek figyelembe vételével megpróbáljuk a legdemokratikusabban kezelni mindenkinek a problémáját. (...) FORRÁS: Lovas Polgármesteri Hivatal irattára. Közigazgatási iratok, 1991. Falugyűlési beszámoló, 1991. február 15. Hiteles, eredeti. 53. Veszprém, 1991. május 25. Dr. Körmendy József ny. felsőörsi prépost, plébános feljegyzései a lovasi római katolikus templom restaurálásáról A lovasi római katolikus templomot 1910-1 l-ben Molnár Dénes veszprémi apáücanonok restauráltatta. A század második felében, 1966-1968 között Horváth József Berárd alsóörsi plébános jótevők segítségével külső tatarozást végeztetett. A Balaton-felvidéken gyakori viharos szelek annyira megrongálták a templom külsejét, hogy húsz év múlva komoly javításra szorult. Körmendy József felsőörsi prépost, plébános, Lovas lelkipásztora 1989-ben hozzákezdett a legszükségesebb javítási munkák elvégzéséhez Tarsó Gábor vörösberényi vállalkozó közreműködésével. A felügyeleti munkára felkérte Messinger Géza c[ímzetes] egyetemi tanár, építészmérnököt. Mivel ő nem tartotta elégségesnek az egyszerű tatarozási munkák elvégzését, azért leánya, Baüióné Ágnes segítségével, aki szintén építészmérnök, pontos felmérési rajzot és restaurálási tervet készített. Időközben szükségessé vált bizonyos régészeti kutatás is, melyet Rainer Pál, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze végzett Sei dl Ambrus piarista segítségével. A templom déli oldalán megtalálták a főkaput, a szentély keleti végénél középen rézsűs román ablakot, az északi oldalon pedig a régi sekrestye vagy kápolna alapfalait. Ekkor a restaurálási munkát abbahagyták és kérték az OMF-et, hogy küldjön ki régészt a munka folytatására. László Csaba régész és Somorjai Selisette művészettörténész meg is érkezett: a szentély nyugati belső oldalán találtak egy kisméretű pasztofóriumot, freskónyomokat, és román kori ablaknyílásokat a déli oldalon.