Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

4. EGYHÁZAK A SZOCIALIZMUS ÉVTIZEDEIBEN A magyar kommunista párt, az MDP, majd MSZMP egyeduralmának megteremtésével párhuzamosan a politikai hatalom az egész társadalom szocialista átnevelését tűzte ki célul. Az 1949-es alkotmány szerint az állampolgárok elvileg szabadon gyakorolhatták vallásukat, a gyakorlatban azonban a párt- és állami szervek „antiklerikális politikát" folytattak; az 1951-ben felállított Állami Egyházügyi Hivatal; a közigazgatási szervek és pártszervezetek segítségével szigorúan ellenőrizték az egyházak működését. Megbízottai beavatkoztak a hitoktatásba, nyomást gyakoroltak a szülőkre annak érdekében, hogy ne írassák be gyermekeiket a hitoktatásra. A túlbuzgó lelkipásztorokat a hitoktatói engedély megvonásával, fenyegetéssel és más kényszerítőeszközzel fékezték meg. Az állam és egyház közti viszony ellenségessé vált, de ez nem minden egyházra terjedt ki egyenlően. A legádázabb küzdelmet a legnagyobb befolyással és történelmi hagyományokkal bíró katolikus egyház ellen folytatták. Valamivel kisebb nyomás nehezedett a protestáns egyházakra, amelyek a haladó nemzeti mozgalmakban játszott szerepükre hivatkoztak, s rugalmasabb politikát folytattak. Lovason a katolikus és református híveket egyaránt korlátozta a helyi hatalom vallásuk gyakorlásában. A katolikusok a paloznaki, majd felsőörsi plébánia filiájaként, a reformátusok az alsóörsi egyház leányegyházaként élték hitéletüket. A szocializmus évtizedeinek végére a két felekezet kb. fele-fele arányban alkotja a község lakosságát. A katolikus plébánosok a következő sorrendben követték egymást: Horváth József (Alsóörs) 1948-1986 Dr. Körmendy József (Felsőörs) 1985-1991 Elek Béla (Felsőörs) 1991-1995 Ajtós József (Paloznak) 1996-tól A külső politikai, hatalmi nyomás ellenére is bizonyos fokú stabilitást jelentett a római katolikus közösség életében, hogy 1945-1985 között mindössze két alsóörsi lelkész működött. Horváth József Berárd ferences szerzetes idős korában is szorgalmasan ellátta feladatát. 70-es éves korában is fürge volt. ,JNyáron fáradtan, porosan mindig kerékpáron, télen hidegben érkezett Alsóörsről. O volt egyben a lovasi és káptalanfüredi katolikus lakosság lelkipásztora is. Nem lehetett megelőzni köszöntéssel. A várakozó férfiakkal kezel fogott; a sekerestyés, kántor és harangozó - a templom mindenese -, Bóka János azonnal megfogta a toronyból lógó két harangkötelet, s két kézzel meghúzta a harangokat. Munkához szokott keze az orgonabllentyükhöz nem tudott igazodni, de érces hangja az utcára is kihallattszott" - emlékezett rá egyik híve,

235 Egyéniségének köszönhetően a hívek száma a nehéz időkben sem csökkent. "'" BÁN Ferenc írásos visszaemlékezése.