Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

IX. FÖLDINDULÁS (1945-1950) A szovjet Vörös Hadsereg és a vele szövetséges haderők 1945. április közepére Magyarország területéről kiszorították a német csapatokat, s megszállták az orszá­got, hogy a további katonai hadműveletek számára a felvonulási, utánpótlási terepet biztosítsák. A II. világháboríiból vesztesen kikerülő Magyarország történetének ezzel új fejezete kezdődött. Az ország formailag független állam lett, melynek szuverenitását áünenetileg a nemzetközi Szövetséges Ellenőrző Bizottság, ténylegesen azonban a Szovjetunió korlátozta. Az 1947. február 10-én Párizsban aláírt békeszerződés visszaállította a trianoni határokat, s lehetővé tette a szovjet hadsereg berendezkedését azzal az indoklással, hogy az ausztriai megszállási övezettel kapcsolatot tudjon tartani. 147 1944 végétől az ország keleti felében, majd 1945 áprilisában a Dunántúlon is megkezdődött az ország demokratikus alapokon történő újjászervezése: a közigaz­gatás felállítása, a nagybirtokrendszer felszámolását jelentő földosztás végrehajtása, a többpártrendszeren nyugvó politikai élet beindítása. A második világháború utáni újjáépítés kezdetén a közigazgatási, egyházi ható­ságok először a hatalmas erkölcsi, anyagi, kulturális veszteségeket mértek fel. Mindszenty József veszprémi püspök egyházmegyéje állapotát apokaliptikus ké­pekkel festette le: „Amikor egyházmegyém háborús pusztulását papjaim és híveim szeme elé tárom, úgy érzem, hogy Rogerius mester, vagy Bíró Márton püspök fáj­dalmába mártom a tollat. Annál is inkább kell ezt tennem, mivel - megszakítások­kal - 20 napon át bejártam a pusztulás mezejét; a Mezőséget, majd Somogyot, a Bakony vidéket, Zalát és Palota táját. Alltam összeomlott, felrobbantott, vagy akna­sebes, leszegényített templomok, kápolnák, erénynek és tudománynak szentelt ka­tolikus iskolák, komoly faraházak, áhitatlehelö zárdák, családi házak, kultúrházak, tanítólakások üszkös omladékai felett és ha mindannyian ráeszméltünk arra a há­ború folyamán, hogy a föld bizony mégis csak siralomvölgy, főpásztori szívem is gyászol annyi és annyi, kimondhatatlan szent érték pusztulásán. " 148 Az egyházi épületekben Lovason - Alsóörstől, Balatoiifőkajártól, Várpalotától vagy Veszprémtől eltérően - nem keletkezett komolyabb kár, a polgári épületekben viszont igen. A református lelkész jelentése szerint 1945. március 24-én délután a németek az utcán felrobbantották a lövegeket, aminek következtében 14 lakóház leégett, de károk keletkeztek a melléképületekben is. 149 A Malomvölgy utcában leégett házak és melléképületek tulajdonosai között találjuk Bácsi Károlyt, Csete Karolint, Harn Gyulát, Nagy Károlyt, Nagy Lajost, Olasz Esztert, Papp Gyulánét, 4 Ausztriát 1955 októberében hagyták el a megszálló amerikai és szovjet csapatok. 148 VÉL Nyomtatott püspöki körlevelek. 1945. VII. "Körlevél a háborús károkról és az újjáépítésről." Veszprém, 1945. szeptember 11. 149 DREL 1. b. Egyházkerületi közigazgatási iratok. Szűcs József lelkész jelentése a háborús károkról az 1316/1945. sz. püspöki felhívásra. Alsóörs, 1945. október 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom