Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

Amikor ez a hőmérsékletcsökkenés bekövetkezett, az északi félgömbön, (a déli félgömbről, mivel pillanatnyilag nem érdekes számunkra, nem beszélünk), 1020.000 év tartamára hatalmas jégtakaró fejlődött ki, amelynek kiterjedése és vastagsága sokszorosa volt a mai sarkvidéki jégtakarónak. Egybefüggő gleccsertömeg fedte ilyenkor a közép-európai magashegységek, például az Alpok és [a] Pireneusok területét is. A földpálya-elemek ismétlődő változásai azonban a jégképző folyamatokat megmegszakították, amikor is a jégtakaró egy időre összezsugorodott, hogy azután újból előretörjön. A legutolsó 60-70.000 évben e két ellentétes hatóerő harca olyan éghajlatváltozás-sorozatot hozott létre, melyet a mellékelt táblázaton ábrázolhatunk. 10. sz. kép A jégkor utolsó 150.000 évének éghajlati tagolódása A közép-európai Szeleta-kultúra leletei általában abból az időszakból valók, amelyeket az éghajlati görbe melletti belük közül az „c", „d", ,,e", „f 2"-vel jelöltünk. Ez azonban igen nagy időközt fog be: talán 15 000 - 20 000 esztendőt is. Ha a leletekből történeti folyamatokra akarunk következtetni, szűkíteni kell időbeli meghatározásukat.