Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

községi képviselőtestület a járási főszolgabíró utasítására 1924. november 24-én határozta el az egyesület megszervezését, kimondva, hogy változatlanul elfogadja a belügyminiszter által e tárgyban kiadott szabályrendelet-tervezetet.

87 A szervezet működési költségeinek biztosítására az 1925. január 15-én megtartott rendkívüli közgyűlésen létrehozták a Községi Testnevelési Alapot, s előírták, hogy ebbe minden leventeköteles után l-l aranykoronát kell befizetni.

88 A pénztárat, mint már szó volt róla, a községi bíró kezelte, aki évente számot adott a bevételek és kiadások alakulásáról. Az egyesület fenntartási költségeit a község éves költségvetésébe is felvették. 1926-ban az önkormányzat az alispán kezdeményezésére Községi Testnevelési Bizottságot (KTB) szervezett, amely figyelemmel kísérte a leventék foglalkozásait, amelyeket a központilag kiadott tananyag szerint végeztek. Az oktatás részeként a fiatalok alaki és lövészeti elméleti és gyakorlati kiképzésben is részesültek. A lőkiképzés során a kispuska kezelését, használatát tanulták meg. A KTB tagjai; Csete Kálmán, Dénes Károly és Végh Lajos képviselőtestületi tagok az oktatás eredményességét kísérték figyelemmel.

89 A leventefoglalkozásokra vasárnaponként, meghatározott időpontban, szabad téren vagy zárt teremben került sor. Az 1927-28. évben például télen du. 2-A között, tavasztól őszig reggel 6-8 óra között tartották. A foglalkozásokon a megjelenés - 3000-től 1 millió koronáig terjedő pénzbüntetés mellett - kötelező volt. Felmentést csak hatósági orvosi igazolás alapján adhattak. Havonta egy vasárnapon 24 órás kirándulásokat is beiktattak. Az előírások szerint a leventéknek csoportosan, az ifjúsági oktató vezetésével kellett templomba menniük. A katolikusoknál a rendszeres templomba járás mellett a karácsonyi és húsvéti kötelező gyónást is ellenőrizték.

90 A levente-parancsnoki tisztet Tóth Kálmán (1901-1936), majd 1939-től - Tóth öngyilkossága után - Bácsi Károly töltötte be szakaszparancsnoki rangban. Az 1939/40. kiképzési évből fennmaradt nyilvántartásból összeállítható a képzést kapott három korcsoport névsora. (A rövidítések feloldása: g. cseléd = gazdasági cseléd; gy. munkás = gyári munkás; h. munkás = havi munkás; t. = tanonc) 50. sz. táblázat A lovasi leventék névsora 1939/40-ben Sorszám Név Évjárat Korcsoport Szülő, gyám Foglalkozás 1. Ángyán Imre 1922 n. Ángyán Imre g. cseléd 2. Bácsi Gyula 1925 I. Bácsi Lajos földmíves 3. Bácsi Lajos 1927 I. Bácsi Lajos földmíves VeML V. 334. Lovas község képviselőtestületi jkv. 1924. november 18. No. 24. A balatonfüredi járási főszolgabíró 3592/1924. sz. alatt utasította a községi elöljáróságot az egyesület megszervezésre. 88 VeML V. 334. Lovas község képviselőtestületi jkv. 1925. január 15. No. 5. 89 VeML V. 334. Lovas község képviselőtestületi jkv. 1926. július 4. No. 12. 90 BCSI Bácsi Károly levente-igazolványa az 1927-1928. é vre.