Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

úgy oldotta meg, hogy a városban egy lakást vett ki albérletbe, s a lányokat nagyanyjuk felügyelete alatt abban helyezte el.

31 A paraszti tudás javarészét „apáról fiúra" örökítették, de az arra fogékonyak minden lehetőséget kihasználtak. Bácsi Károly (1912-1987) valóságos ezermesterré képezte magát: a Séd melletti nyárfásban dolgozó cigányoktól megtanult teknőt vájni, a gazdálkodás mellett értett a bútorkészítéshez, a „böllér" mesterséghez, sőt a nádazáshoz is. (Az 1950-es években a böllérkedéssel és nádazással egészítette ki keresetét, s fiát is megtanította a nádazás tudományára.) A falubeliek szívesen foglalkoztak orvhalászattal: a Balaton partján ásott csatornákban ivás idején szigonynyal, láncos bottal ejtették el a kiúszó halakat.

32 A nem formális tanulásnak régi formái közül az egyik az ún. csere gyerek intézményéhez kötődik. A lovasi gazdák a XIX. században még Márkon vagy más Balaton-felvidéki, bakonyi német községben élő családhoz adták gyereküket, hogy az németül megtanuljon; cserébe viszont a vendéglátó család fiúgyermekét fogadták magukhoz. A szervezés nem okozhatott nehézséget, hiszen a borkereskedelem révén sok család kapcsolatba került egymással. így került pl. Balogh Károly „német szóra" Márkóra, a Vojcs családhoz. Nyelvtudásának köszönhette, hogy az I. világháborúban szanitéc lett. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával, a nemzetiségi falvak kétnyelvűvé válásával ez a kapcsolat is átalakult. Megszűnt a cseregyerek-rendszer, de a Balogh és Vojcs család kapcsolata megmaradt: Balogh Helén (1909) pl. az 1920-as években többször meghívta szüretre a Vojcs-lányokat.

3 A megélhetés fő ágát képező szőlőművelés újjászervezése állami segítséggel történt. 192 l-l 922-ben - a móri teleppel egyidőben - kormányzati segítséggel alakították ki a lovasi ún. állami amerikai szőlőtelepet, népies nevén a Vadtelepet, amely a filoxérának ellenálló amerikai szőlővesszőkkel (alanyokkal) látta el a Balaton-felvidék gazdaságait, s emellett több lovasi család megélhetését is biztosítótta.

34 A telepen - mely jóval később az alsóörsi üdülőtelepbe olvadt - három épületet húztak fel a földművelésügyi minisztérium által kidolgoztatott tervek szerint: a kényelmes, kúttal ellátott telepvezetői épületet (lakást és irodát), vele szemben az idénymunkások lakóépületét (szállását), amellett pedig a 40-50 munkás foglalkoztatását biztosító csarnokot, ahol napközben dolgoztak. A telepet kezdettől fogva a II. világháború végéig a Veszprémben lakó szőlészeti felügyelő. Galamb István vezette. (Az államosítások után a Badacsonyi ÁG üzemegysége lett.) j1 Nagy Istvánné Balogh Margit (1916) visszaemlékezése. 32 Bácsi Gábor (1941) lovasi lakos visszaemlékezése. 33 Tislér Gyuláné Balogh Helén (1909) felsőörsi lakos visszaemlékezése. 34 MOL K 184 Földmüvelésügyi Minisztérium Levéltára, általános iratok 1924-25-60.498. szám: a lovasi állami amerikai szölőtelep építkezései.