Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

42. sz. táblázat Lovas mezőgazdasági népességének megoszlása (1910-1941) Főcsoport 1910-ben népesség 1941-ben népesség száma aránya (%) száma aránya (%) Birtokos és bérlő 176 69,6 130 44,2 Gazdasági cseléd, munkás, napszámos 77 30,4 164 55,8 Összesen 253 100,0 294 100,0 Az agrárproletárius réteg három évtized alatt majdnem megkétszereződött, ami komoly társadalmi feszültségek forrásává vált. A birtokostársadalmon belül is polarizálódás figyelhető meg: csökkent az 5-20 kh-as parasztgazdaságot bírók száma: ők vagy az 5 kh hold alatti törpebirtokosok vagy az agrárproletárok csoportját növelték. A szociális helyzeten némiképp javított volna vitézi telkek létesítése, de erre nem került sor. A módos birtokosok között a nagygazdákat: Varjas Gézát, Balogh Károlyt, Pálfi (Pálffy) Gábort, Dénes Károlyt találjuk, akik cselédekkel és napszámosokkal műveltették földjeiket és szőleiket, de maguk is keményen dolgoztak. Varjas Géza pl. naponta kiosztotta, majd menet közben ellenőrizte a munkát; Balogh Károly és családja a cselédekkel együtt dolgozott a földeken. A nagyobb szőlőbirtokosok, mint a Veszprémből kiköltöző Stefanovszky család, az Alsóörsön élő Iklódy-Szabó János lovasiakkal és környékbeliekkel műveltette szőlejét. Iklódyt a lovasiak szerették, mert munkásaival emberségesen bánt, s a munkabérrel sem fukarkodott.

21 Varjas Géza és Pálfi Gábor lovasi birtokosok a vármegyei elitnek is tagjai voltak. 1929. november 19-én, amikor az új törvényhatósági választásokat Zalaegerszegen megejtették, választott tagként mindketten bekerültek Zalavármegye Törvényhatósági Bizottságába.

22 A balatonfüredi kerületet ekkor mindössze nyolcan képviselték választott tagként a megyebizottságban. Községbeli rangjukat a "nemzetes úr" és a feleségnek kijáró "nemzetes asszony" titulus használata pontosan kifejezte,

23 Iklódy-Szabó János nevét azért kell külön is megemlíteni, mert ő a környék országgyűlési képviselője volt. Az 1666-ban címereslevéllel nemesedett Varjas család a XIX. század század közepén Literről költözött át Lovasra. Az 1941-ben született dr. Varjas Géza így emlékezett vissza nagyapjára: ,A család a legjobban gazdálkodók közé tartozott. Különösen sikeres volt nagyapám, akinek a borai mindig érmeket nyertek mindazokon a bel- és külföldi borversenyeken; a boreladások után újabb területeket vásárolt. Különösen a Kövestető-aljai szőlőből nyert borai voltak igen jó minőségűek. A balatonparti területek jelentős területei (Káptalanföld) után még a Balaton köze21 Nagy Istvánné Balogh Margit (1916) Alsóörs, Hársfa u. 2. sz. alatti lakos visszaemlékezése gyermek- és ifjúkorára. 22 Zala vármegye 1918-1929. = Zalai fejek. Bp., 1930. 49. 23 Uo. és Simon László visszaemlékezése.