Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

A növekedés két tényezővel magyarázható: az 1920-as évektől nőtt a természe­tes szaporodás, amelyet az 1930-as évektől a pozitív vándorlási különbözet is fel­erősített. A környék (Balatonfüred, Balatonfűzfő, Veszprém) iparosítása következ­tében a munkáscsaládok egy része Lovason telepedett le. A változás a község lakos­ságának foglalkozási szerkezetében is nyomon követhető. 40. sz. táblázat Lovas község népessége foglalkoztatási viszonyainak változása (1910-1941) Foglalkoztatási főcsoport 1910-ben a népesség 1941-ben a népesség száma aránya száma aránya Őstermelés 253 83,2 294 75,1 Bányászat, ipar 40 13,2 81 20,6 Kgyéb 11 3.6 19 4,8 Összesen 304 100,00 394 100,00 Mindez azt jelentette, hogy a lakosság háromnegyedének a fő megélhetési forrása to­vábbra is a mezőgazdaság maradt, de egy szűk réteg már az iparból meg tudott élni. Az iparban való elhelyezkedésnek feltétele volt a közlekedés javulása: az ingázást a balatoni vasút, illetve az 1938-tól bevezetett autóbuszközlekedés tette lehetővé. Mivel a közúti közlekedés drágának számított, a munkások vasúton közelítették meg munkahelyeiket. Az ipari munkavállalásnak több következménye lett: a mező­gazdaságban munkaerőhiány lépett fel; s nőttek a munkabérek. Ezen a nagygazdák úgy segítettek, hogy belső Zalából, Lenti környékéről hoztak nyári idénymunkáso­kat. 19 Az iparba áramlás másik, nem kevésbé fontos következménye az volt, hogy egy új életformát is meghonosított: az ingázást, a kétlaki életet. Az ipari üzemekben (pl. a fűzfői Nitrokémiában) dolgozók ugyanis nem szakadtak el véglegesen az őstermeléstől, nem váltak modern munkássá a szó klasszikus értelmében, hanem megtartották, s gyarapították mezőgazdasági ingatlanjaikat, mely kiegészítő jöve­delmet biztosított részükre, A mezőgazdaságban dolgozók életfeltételeit a birtokviszonyok, a gazdálkodási módok, egyszóval: a mezőgazdaság munkaerőfelvevő-képessége határozta meg. Előbb vizsgáljuk meg, hogyan alakult a mezőgazdasági területek hasznosítása. (A területek kh-ban értendők). 19 Nagy Istvánné Balogh Margit (1916) Alsóörs, Hársfa u. 2. sz. alatti lakos visszaemlékezése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom