Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

1925: A község részére jó minőségű írógépet vásároltak, mivel a hivatalos jelentéseket, kimutatásokat rendszerint több példányban kellett előállítani. A községi kötelék feltételét képező letelepedés díját aranykoronában (AK) határozták meg: a vagyontalan iparosoknak 6 AK, a föld- és háztulajdonosoknak beköltözéskor 16 AK-át kellett fizetniük. A képviselőtestület kinyilatkozta, hogy a földbirtokreform végrehajtásához az igényelt területet magánegyezség útján nem tudja biztosítani. Tűzkár elleni biztosítást kötöttek a községi kocsma épületére, amelyet bérbe adva hasznosítottak. A kocsmabérlő vezette a vegyesboltot és a mészárszéket is. Kocsmabérlő: Zuschman József felsőörsi lakos (1927-1933) volt. 1926: Megtagadták, hogy a közmunkák során az alsóörsi vasúti út javításában (murvázasában) részt vegyenek. Április 25-én 5:4 arányban elhatározták a község villamosítását. A község testületileg belépett az Alsóörs-Lovas-Felsőörs Községek Villanyvilágítási Szövetkezetébe. A Magyar Királyi Automobil Clubnak engedélyezték, hogy a községi közutakon jelző- és hirdetőtáblákat helyezzen el. 1927: A helyismerettel nem rendelkező körgyám tehermentesítésére helyben közgyámi állás megszervezését hagyták jóvá szeptember 13-án. Csopak ismételt kezdeményezését, hogy körorvosi székhely legyen, most elutasították, s helyette Alsóörs körorvosi székhellyé válását támogatták. 1938: Hosszú idő után megvalósult a község villamosítása. 1940: A református egyház bevezettette az iskolába és a tanítói lakásba a villanyvilágítást. 1941-1945: a világháború miatt komolyabb községi beruházás nem történt. 2. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK A község demográfiai helyzetét az 1930-as évekig a stagnálás, majd a növekedés jellemezte, amit az alábbi statisztikai táblázat bizonyít.

1K 39. sz. táblázat Lovas község népességének alakulása (1920-1949) Ev Házak száma Népesség 1910 = 100 % 1910 73 304 100,00 1920 67 302 99,34 1930 87 313 102,96 1941 103 394 129,60 1949 108 379 124,67 18 A fejezetben közölt statisztikák forrása, ha másként nem hivatkozunk, a hivatalos népszámlálási adatok, melyeket részben feldolgozott KOVACSICS József-ILA Bálint: Veszprém megye helytörténeti lexikona II. Bp., 1988.278-279.