Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

- világítási (villamosítási) szabályrendelet (1926) - hegyközségi szervezeti és ügyviteli szabályrendelet (1939) A községi elöljáróság élén a bíró állt, aki az esküdtek (elöljárók), a pénztáros és a közgyám segítségével „kormányozta" a községet. A községet hivatalosan ő képviselte, ő elnökölt a testületi üléseken, ahol az előadó a mindenkori körjegyző vagy kirendelt helyettese volt. A választott tisztségviselők munkájuk elismeréseképpen többféle kedvezményben (adókedvezmény, kiküldetési díj stb.) részesültek. Szegődményesként egy kisbírót és 2 éjjeliőrt alkalmaztak, a többi alkalmazottat (pl. körbába, füredi körorvos) a körjegyzőséggel együtt tartották fenn.

11 A hozzájárulás nagyságát a községek teherbíró képességéhez (az állami egyenesadó nagyságához) igazították. A közös terhek 50 %-át Felsőörs, 27,5 %-át Alsóörs, 22,5 %-át Lovas viselte.

12 A községi igazgatásnak fontos eleme volt a községi illetőség elismerése, amely állandóan gondot okozott az önkormányzatnak. Az 1922-1927 között ismert esetek egyikében sem adták ki a bizonyítványt, amely a községre komoly anyagi felelősséget rótt volna (pl. kórházi ápolási díjak, temetési költség fizetése). Legtöbb esetben azzal utasították el a folyamodókat, hogy Lovason nem szereztek letelepedési engedélyt, s nem adóztak, így a község kötelékébe sem nyertek felvételt. Több esetben tudjuk, hogy az egy-két évet itt szolgált cselédek, napszámosok szerették volna az illetőség elismerését. A jogszerű elutasítást többnyire tudomásul vették. A község 1925-ben 4 címen szedett adót: 1880 korona 10 fillér ál huni egyenesadót, 559 korona 50 fillér háziadót, 263 korona általános kereseti adót és 1778 korona vagyon- és jövedelmi adót vetettek ki, így összesen 4480 korona 60 fillér adót kezelt a községi pénztáros.

13 Az adók többségét az államnak fizették be, a község fenntartását a háziadé, a szükség esetén kivetett pótadó szolgálta. Ez utóbbi az állami egyenesadó 50 %-át nem haladhatta meg. Az éves költségvetést és a számadást a képviselőtestület hagyta jóvá. A bíró mint pénztáros összesen 6 pénztárat kezelt, s természetesen mindegyikről köteles volt elszámolni a közgyűlés színe előtt. A házi alapszámadás mellett külön pénztáfa (pénztári alapja) volt a szegényügynek, a segélyezésnek, a testnevelésnek, községi tűzoltóságnak, s a letéteknek.

14 A javadalmazással járó bírói tisztet a következő személyek látták el:

15 11 ZML Lovas község közigazgatási tájékoztató lapja, 1925. 12 VeML V. 334. Lovas község képviselőtestületi jkv. 1924. április 19. No. 2. 13 ZML Lovas község közigazgatási tájékoztató lapja, 1925. 14 VeML V. 334. Lovas község képviselőtestületi jkv. 1926. szeptember 5. No. 14. 15 VeML V. 334. Lovas község képviselőtestületi jkv. 1922-1927.