Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

202 vagy tavnszszal szoktuk felhasználni. A légenylaitalmu (salétrom, ammóniák trágya stb.) homoktalajon, közvetlenül virágzás előtt, kötciít földben nyitás előtt szoktuk alkalmazni. Káli-, foszfor-trágyát ellenben őszszel vagy a tél folyamán kell elhinteni, ha a jövő évben eredményt akarunk tőle látni. Úgyszintén ezen utóbbi trágyanemüeket 20 cm. mélyen, a légcnytartalmu trágyákat pedig egész sekélyen kell a talajba juttatni. A műtrágyák kildbe juttatása körülbelül ugy történik, mint az istállótrágyánál vagy a tőkék körüli gyiirüs árkocskába, vagy pedig egyenletesen szétszórva az egész felületen. Azonkívül a nyitás után ugy is hinthetjük el a műtrágyát, hogy a sorok mentén a tőkék mindkét oldalán egy arasznyi távolban sekély árkocskát húzunk és ebbe szórjuk a műtrágyát. De akárhogyan alkalmaztuk legyen is a műtrágyát, annak földdel való betakarásáról azonnal kell gondoskodni. A műtrágyákból tökénkint '/4—1 kg. adagot szokás használni. Munkák sorrendje termó'szölöben. 1. Nyitás február vagy márcziusban, ugyanakkor tánvérozás és harmatgyökér clszedés (különös figyelemmel oltványoknál a nemes rész gyökereire). Európai szőlőkben döntés. 2. Metszés, szalvesszök, karikák kötözése. (Márczius.) .'(. Karóigazitás, karópótlás, úgyszintén hiányzó tőkék pótlása uj ültetés vagy döntés által. Tavaszi szénkénegezés. 4. A fölösleges rügyek elszedése, első kapálás, eleó permetezés (május első felel. 5. Második permetezés, első rézkénporozás, válogatás, első kötözés, második kapálás. (Virágzás előli elvégzendő.) Ö. Második rézkénporozás (virágzás alatt, vagy közvetlen utána). 7. Harmadik esetleg negyedik permetezés, második kötözés, harmadik porozás, harmadik kapálás. Nyári szénkénegezés. •S. Ilónaljozás, harmadik kötözés. 8, Csonkázás (negyedik kötözés, kapálás, utolsó permetezés, kénporozás legkésőbben egyhónappal szüret előli). 2O;Í 10. Szűrei. 11. Fedés, ószi szénkénegezés. 12. Utak. csatornák, iszapfogók, terraszok rendhehozása. Trágyázás, loldfelhordás A föld forgatása irigolozás). A szőlőtelepítés egyik legfontosabb és elengedhetlen munkája a talaj forgatása. Tévedés azt hinni, hogy csak erősen kötött és alul terméketlen talajt kell forgatni, mert bizony megköveteli a rigolozást a legmélyebb rétegű televénytalaj és a futóhomok egyaránt. A forgatásnak több czélja van, úgymint a talaj lazitasa, annak szellőztetése, a termékeny feltalajnak a gyökerek terjeszkedési helyére való juttatása, köveknek, korhadásra hajló anyagoknak (gyökerek stb.), álezáknak stb. kiszedése a földből. Régi szőlőterületek, tekintet nélkül arra. hogy eredetileg is lettek-e forgatva vagy sem, okvetlenül újra megforga tandók, mint minden oly terület, melyről bizonyos, hogy ót évnél régebb idő óta rigolőzva nem lett. A forgatás mélységére nézve a talaj minősége mérvadó. Mint minimális mélységet 5 J cm.-t, mint miiximájiíat 75 —

SO cm.-t tekinthetünk, fi legcsekélyebb mélységgel -megelégszünk ott, ahöl~a" szőlő Igen lejtős, azattalaj pedig nagyon köves vagy sovány, de ott "H helyben hagyandó altalajt is meg kelT lázítanunk. Sik földön, jó talajon, de főleg homokon elmegyünk a maximális mélységig. A forgatásnak ugy kel! tortennie, hogy az a földréteg, mely eddig legalul volt, legfelül kerüljön, a legfelső réteg visszont az uj forgatásban legalul jusson, amellett pedig az egész földtömeg j,,l meg legyen porhanyitva és abban okolnyinél nagyobb k". emherfej nagyságnál nagyobb rög ne maradjon. A nagyi >bb köveket forgatáskor ki kell szedni és utak, vízlevezetők, terraszok stb. készítésére kell fordítani, mi g a röldrogokéi szét kell ütni. A rigolozásnál megkövetelt pontos munkát tulajdonképen csak kézi erővel (ásóval, csákánynyal és kapóval) lehet elérni. Azért is a gőzgéppel való forgatás csak olt válik be, ahol a föld nem tutkötóll, vagy köves, nem meredek és elég egyenletes. 47. sz. kép Az 1913. évre kiadott Borászati zsebnaptár részlete