Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)
rók fáradcságát - a kárnak becs szerén ti összegét, 's a bejelentő hegymester, vagy hegybirtokos a bejelentő dnj'át is megfizetni köteleztessék a károsíttó fél, 's ha a bűnös elöljáró, vag) 7 hegymester volna, a bírság rajta kétszeressen vetessék meg. 13- szor. Legfőbb károk a szőlőhegyeken annál fogva történnek, hogy szüret után, midőn a közlegelők megfogyatkoznak és tavasszal némely szőlősgazdák, sőt néha nem hegybirtokosok is - ökör, ló, tehén, 's borjaikat, a szőlőhegyeken szabadon eregetik - melyek aztán nem az oltoványokat, sőt egész tőkéket is kitipornak s legázolnak, kissebb gyümölcsfákat lerágnak 's szaggatnak. Ezen visszaélés korlátozására minden iparkodás haszontalan volt, eddig a marhatartó gazdák ellenkezése miatt. Most tehát erősebb módokhoz kelletvén nyúlni - meghatároztuk - hogy senki bárminemű marháját más gyepjére, vagy szőlejébe legelés végett átereszteni, vag}' szinte szándékosan belehajtani ne merészeljen, minden darabot egy pjengő]forént büntetés alatt, hanem a saját gyepjén marháját legeltetni kívánná, annak folyvást mellette álljon és úgy vigyázzon, hogy marhája a szomszéd gyepjét, vagy szőlejét és gyümölcsfáját száljával ne érinüiesse. Éjszaka pedig az ily móddal való legeltetés, még tulajdon birtokába is mindenkinek egy átallyábban tilalmas, és semmi szín alatt meg nem engedtetik, szint azon egy-egy p[engő]forént büntetés alatt minden darabtól az e rendszabályt által hágók, a ki tett bírságon felül a hajtópénzt, vagy bejelentő az okozott károkat, 's a becsüsök fáradság díjjakat is tartoznak megfizetni, mielőtt behajtott marháik kezökre adatnék. Azzal szokták rendessen mentegetni magokat a káros etetők, hogy nem szántszándékosan tetették a kárt. De az kopasz mencséget soha ne hallgasson el az elöljáróság, mert a marha szabadon eresztése mindenkor csak szántszándékosan vagy gondatlanságból történhetik, 's ha a szabadon eresztett marha torkos, kósza, 's a megkóstolt szőlőhegyi jó legelőre, a szabad legelőről [elszjökik, azt is csak a tulajdonos, vagy cselédje őrzésbeli [hanyagságjának lehet be tudni. Ugyan azért, ha a hegybíró vagy elöljárók illy színlett okból, vagy más [okbjól, a fent kiszabott büntetést részben, vagy egészben elengednék, magokéból tartozzanak azt, és járulékait megfizetni. Aki pedig kárban marháját a behajtani akaró elöl elzavarná, 's erővel elvenné, vagy a hegybíró keze alól alattomban, vagy erőszakosan kiszabadíttaná, a büntető közhatóságnak jelentessék be, mint erőszakos kártetető, és mint a jó rend és vagyon biztonságosan tartásában eljáró hivatalos egyénnek ellen szegülője. 14- szer: Mások jogait, 's birtokait [bántani] 56 szabad nem lévén, tilalmaztatik a szőlők közti megyéket önhatalmúlag megmásítni, az elebbi 57 megyeköveket kihányni, új megyeköveket a szomszéd híre nélkül leásni, a szomszéd földjét eláskálni, a vizek szokott járását elzárni, és azoknak a szomszédok kárával más utat nyitni. Az ily kihágások büntetési mindannyiszor 1 p[engő]forént lesz, s az okozott kár, és a panaszt a hely színén elintéző elöljárók fáradság díjjoknak megfizetése. e szó a törvények másolásakor kimaradt előbbi
