Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

VIL A POLGÁROSODÁS ÚTJÁN (1850-1918) Az 1848-as jobbágyfelszabadítást a császári kormányzat sem 1849-ben, sem azt követően nem kérdőjelezte meg, sőt kezdettől fogva arról biztosította a parasztságot, hogy az úrbéres viszonyok felszámolását tiszteletben tartja. A jobbágyfelszabadítás végrehajtását az 1853. március 2-án kiadott úrbéri nyílt parancslevél rendelte el, amely lehetővé tette, hogy a földesúri és jobbágyi földek elkülönítését, a vitás kérdések rendezését úrbéri birtokrendezési per útján intézzék el. E célra a megyeszékhelyeken - így Veszprémben és Zalaegerszegen - felállították a Veszprém és Zala Vármegyei Császári Királyi Úrbéri Törvényszéket. A törvényszékek megkezdték a földrendezést, amely hosszabb időt vett igénybe, de Zalában 1870-ig minden községben befejeződött. Az úrbéri telki állomány elkülönítésére két mód mutatkozott: ha a volt földesúr „barátságosan" meg tudott egyezni a volt jobbágyokkal, a földrendezést gyorsított eljárással befejezhették. Ha azonban a békés megegyezés nem jött létre, évekre, évtizedre elnyúló úrbéri tagosítási, elkülönítési perre lehetett számítani.

34 A földrendezéssel a polgári földtulajdonviszonyok megszilárdultak, s megteremtődtek a feltételei a magyar agrárgazdaság kapitalizálódásának. Az úrbéri tagosítások nyomán kialakult majorsági és paraszti gazdaságoknak piaci viszonyok közt kellett bizonyítani életképességüket. A tagosítás és „elkülönözés" - amely már 1836 után megkezdődött - új gazdasági társulásokat hozott létre: paraszti és nemesi legelőtársulatok, erdőbirtokosságok keletkeztek. A lovasi úrbéri birtokrendezési per anyaga csak töredékesen maradt fenn, így a per részleteit nem, csak a végeredményét ismerjük. Az iratpusztulásnak az is oka, hog}' a neoabszolutizmus időszakában a községet - a későbbi füredi járás több településével együtt - 1850-ben Veszprém vármegyéhez csatolták. Az átcsatolás időszakában, 1850-1860 között a lovasi úrbéri periratokat a veszprémi királyi törvényszéken őrizték, ezt követően viszont egy időre visszakerült Zalaegerszegre. Valószínűleg a közigazgatási területrendezések során pusztult el az iratok nagy része. Jelenleg a Veszprém Megyei Levéltárban mindössze néhány úrbéri törvényszéki iratot őriznek, amely azonban birtokösszeírást nem tartalmaz. 1. KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT A szabadságharc leverése után a megszálló császári királyi csapatok parancsnokai a községi elöljáróságot megerősítették hivatalában, s arra kötelezték, hogy a felsőbb utasításokat és parancsokat maradéktalanul végrehajtsa. Legtöbb esetben a falu bíráját tették vagyonilag és büntetőjogilag is felelőssé. 34 SIMONFFY Emil: A jobbágyfelszabadítás Zala megyében. = Zalai Tükör 1974. I. 80-81. A volt úrbéri birtokok elkülönítését biztosító peres eljárásról, az eljárás során keletkezett forrásokról részletesen SÁNDOR Pál: A birtokrendezési periratok. Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 69. Bp., 1973.