Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)
hogy miképpen dicsekedtek véle, ugyan megtanítottuk a' papokat, elvárják többször 17S is. Ad reliqva nihil. Undecima fatens Elisebetha Tótth vidua con dam Nicolai Bíró ibidem degens annorum circiter 80 jurata examinata fassa est. 176 Ad 1-mum: Hallotta a' tanú lovasiaktul, hogy amidőn prédikátor Terestyény Jóseph betegeskedett volna a veszprémi n[emes] káptalan mint földes uraság elsőben Dóczy János szolgabíró 177 uram által, annak utána maga tiszttartója által is megtiltotta a lovasiaknak, hogy hire és praesentatió nélkül azon ott csavargó, sem más egyéb prédikátort, ha az meghal, bé ne vinnének, azért hogy ne talán ollyast vinnének bé mind az előbbeni, ki is nem gondolván az királyi kegyelmes parancsolatokkal mindenféle excessusokat elkövessen, mindazáltal Ad 2-dum: Tudja azt a tanú, hogy lovasiak azon bírói és magistratusi intéssel, sem földesúri tilalommal nem gondolván amidőn az említett prédikátor meghalalozott új prédikátort kívántak béhelyheztetni. Ad 3-ium: Tudja, hogy amidőn a t[ekintetes] káptalan ezen cselekedeliket lovasiaknak megtudta volna, négyen az urak közül kimentek Lovasra és templomot, úgy a prédikátor házát békességesen és háborúság nélkül lepöcsétöltették volna, látta, hogy nagy haraggal lármát tettek, az harangot félreverték, az urakra föltámadtak. Ad 4-tum: Látta annakutána, hogy nagy agyarkodással és kiáltással minden felől öszvefutottak valamint lovasiak, úgy alsóőrsiek is legtöbben az asszonyok pemetekkel, szenvonyókkal és undok s. v. ganéj val öszvekevert moslékkal az urakat locsolták és cselédjeiket kövekkel hajigálták, úgy mint Kozorics kanonok uramnak az fejét betörték, Pöstényi uramat kövekkel meghajigálták, Dubniczay uramat pedig mellben ütötték, de kik cselekedték, nem tudja a fatens nevezet szerént. Ad 5-tum: Vallja, hogy fölindittói ezen lármának leginkább voltak ifjú Sebestényné, Pálffy Jánosné, Szijártóné és Balogh János felesége. Ad 6-tum: Tudja, hogy Balogh Jánosné a tfekintetes] n[emes] káptalan pöcsétjét a' templomrul és a prédikátor házárul leszaggatta mondván: Tüzes adta pöcsétjét majd leszakasztom én, nemes asszony vagyok, senkitül sem félek. Ad 7-mum: Vallja azt is a tanú, hogy strásákat mindenkor, leginkább délelőtt tartottak lovasiak, mivel délután nem annyira féltek. Duodecimus fatens Gregorius Sáfár helveticae confessioni addictus ibidem degens annorum circiter 40 juratus examinatus fassus est. 178 Ad 1-mum: Hallotta a tanú sok ízben, hog)' amidőn lovasi prédikátor betegeskedett volna Terestyényi Jóseph, az veszprémi nfemes] káptalan említett szolgabíró úr által és a maga tiszttartója által is megtiltotta lovasiaknak, hogy hire és praesentatió 17 A többire semmit (sem tud). 176 Tizenegyedik tanú néhai Bíró Miklós özvegye, Tótth Erzsébet, ugyanitt lakik, mintegy 80 éves, eskü alatt vizsgálva vallotta. 177 Dóczy János 1730-tól a tapolcai járás esküdtje, 1736-1768 között (kisebb megszakításokkal) a járás alszolgabírája volt. Vö. MOLNÁR András (szerk.): Zala megye archontológiája 1138-2000. Zalaegerszeg, 2000. 400. 178 Tizenkettedik tanú Sáfár Gergely református vallású, ugyanitt lakik, mintegy 40 éves, eskü alatt vizsgálva vallotta.
