Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

Tertia fatens Juditka László consors Stephani Pálozdy ibidem degens annorum circiter 32 jurata examinata fassa est. 1 8 Ad 1-mum: Hallotta, hogy a t[ekintetes] káptalan amidőn lovasi prédikátor Terestsény Jóseph betegeskedett volna említett bíró által, úgy maga tiszttartója által is megtiltotta a lovasiaknak, hogy hire és praesentatiója nélkül sem azon ott csavar­gó, sem más egyéb prédikátort, ha az meghal bé nem vinnének. Ad 2-dum: Tudja, hogy lovasiak sem azon bírói intéssel, sem földesúri tilalommal nem gondolván ugyan csak amidőn az említett prédikátor megholt, más új prédikátorért elmentek. Ad 3-ium: Ezen cselekedeteiket lovasiaknak. amidőn megtudta volna a n[emes] káptalan, tudja a tanú, mivel jelen volt, hogy négyen az urak közül Lovasra kimen­tek, és az templomot úgy a prédikátor házat minden békességgel, háborúság nélkül bépecsétöltették volna. Látta a tanú, hogy nagy lármát kiáltván Sáfár Gergelyné: ide ide asszonyok, eljöttek a gyilkosok, azután az harangot félre verte Zsoldos Mártonné és az urakra föltámodtak. Ad 4-tum: Látta, hogy minden felől nagy tolongással, haraggal futottak öszve va­lamint lovassiak, úgy alsóőrsiek is, póznákkal, durungokkal és más eszközökkel a férfiak, az asszonyok pedig pemetekkel és szenyvonyókkal és undok s. v. ganéjval 159 öszvekevert moslékkal az urakat mind magokat, mind cselédjeiket mocskolták és kövekkel hajigálták, ugy mint Kozonics kanonok urnák az fejét betörte alsóőrsi Gáli Imre felesége Antall Kata, aki is ezen fatensnek dicsekedett mondván: jaj, ménkű atta szajha papját úgy meghajítottam egyet fejben, talán meg is hal bele. Hallotta azt is a tanú az ott lévő emberektül mondani, jó hogy elmentek, mert ma valaki megholt volna közülök, vagy mi közülönk ezen fatensre azon al­kalmatossággal reá támodván Koczola Jósephné mondván: ménkű adta pápista disznai kitolhattyátok már az orrotokat, jól el adtatok bennünket, kár egy pápistát is az kávinisták között tartanyi. Ad 5-tum: Hallotta a tanú, amidőn Sáfár Gergely felesége Pataky Anna azt kiáltot­ta: ide ide asszonyok, eljöttek már a lölki hóhérok, vérszopók, tüzes tolvajok. Tudja azt pedig a tanú, hogy ezen verekedésen jelen voltak nevezet szerént lovasi n[emesj Balogh János feleségestül és fiastul, és a juhásznéja, lovasi Pálfy János, Pálfy Ist­ván, Pálfy Benedek, Imre és Pál, Sáfár Gergelyné, Dénis Ferencz, Peczéné, Sáfár Istvánné, Miklós András, Nagy Gergely, Mészáros feleségestül, mester féleségestül, Mecséri Jutka, Sáfár Panna, Tánczos Jánosné. Vallja azt is a fatens, hogy amidőn egyik az urak közül megszólította volna Szabó Benedeket, az uraság jobbágyát, hogy mért nem veszed le a sövegedet, kire felelvén Szabó Benedek, nincs most bele a sövegelésnek. Köszhirül hallotta az tanú, hogy Balog János azt mondotta, Dubniczai uramnak még ma a sapkát a fejében szegezik és azt látta a tanú, hogy Pöstényi lector uramat el taszították és hogy az urak után úgy hajigáltak, hogy ugyan kopogott az szekereik födele, amidőn megindultak az urak. Ad 6-tum Hal­Harmadik tanú Pálozdy István felesége, László Judit, ugyanitt lakik, mintegy 32 éves, eskü alatt vizsgál­va vallotta. 159 sertésganéval

Next

/
Oldalképek
Tartalom