Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

talosan átvették az egyház pénztárát, iratait, értékeit, s ettől a naptól kezdve már ők feleltek az eklézsia vagyoni állapotáért. Az 1830-as évektől kezdve az egyházvizsgálatok során az esperes vezette választmány ellenőrizte a számadásokat. Először 1834 novemberében, Nagy István esperes és Márton Gábor egyházmegyei jegyző vizsgálta át a számadásokat, melyeket számszakilag helyesnek talált, s ezt egy záradék formájában fel is jegyezte. Ettől az évtől kezdve rendszeressé vált az egyházmegye ellenőrző tevékenysége. A korszerű számadási rend átláüiatóvá tette az egyház pénzügyi viszonyait, s arra ösztönözte az elöljáróságot, hogy az egyház vagyonát gyarapítsa. Az egyház vagyongazdálkodásának hátterét a számadáskönyv adatai világítják meg.(Az összegek váltóforintban és krajcárban értendők). 24. sz. táblázat A lovasi református egyház bevételeinek és kiadásainak alakulása (1826-1848) Egyházi év Bevétel Kiadás Maradvány Egyházi év Váltóforint Krajcár Váltóforint Krajcár Váltóforint Krajcár 1826/28

y2 432 3 1057 12 -624 57 1828/29 400 32 358 56 41 36 1829/30 559 7 542 14 16 53 1830/31 425 7 401 21 23 46 1831/32 168 15 152 55 15 20 1832/33 355 57 263 41 92 16 1833/34 548 16 537 50 10 26 1834/35 387 11 384 51 2 20 1835/36 895 28 801 33 93 55 1836/37 526 21 430 21 96 1837/38 341 7 224 36 116 31 1838/39 607 53 285 31 322 22 1 839/40 474 23 420 32 53 51 1840/41 742 10 671 45 70 25 1841/42 559 5 549 27 9 38 1842/43 796 33 751 58 44 45 1843/44 463 53 227 36 236 17 1844/45 1230 16 940 19 289 57 1845/46 1072 24 712 43 359 41 1846/47 2039 58 1781 50 258 8 1847/48 1195 27 1145 44 49 43 A készpénzbevételek - láthatjuk - növekvő tendenciát mutatnak, de erősen ingadoznak, ami abból adódik, hogy a legjelentősebb bevételi forrás az egyház szőlejében termett bor eladásából származott. A fejtett bort többnyire bakonyi (pl. a ;

" Az 1826/27. és 1827/28. évi számadásokat összevonva készítették el.