Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

5. EGYHÁZ ÉS MŰVELŐDÉS A „fény századának" nevezett XVIII. század nem csupán az emberi szellem kiteljesedését, a technikai fejlődést s vele a jobb élet reményét hozta Európa népeinek, hanem a háborúk, az éhezés, a forradalom és guillotine élményét is. A súlyos áldozatokkal járó modern Európa kialakulása „lent" és „fent" - a parasztok és a politikai elit világában is minőségi változásokat hozott. A felvilágosodás hatására csökkent az egyház társadalomformáló szerepe, Bár a Habsburgok a török hódoltság megszűntével a katolikus egyház reorganizációját támogatták, ezzel párhuzamosan azonban az egyház politikai súlyának csökkentésére törekedtek. A katolikus egyház újjászervezése különösen az egyházi birtokokon ért el jelentős eredményeket. 5. 1. A református egyház és iskola A lovasi református egyház történetének fordulópontjához érkezett a XVIII. század közepén. A veszprémi káptalan birtokain - történeti jogaira hivatkozva egymás után foglalta vissza a reformátusoktól templomaikat, s mindent megtett azért, hogy jobbágyai ne gyakorolhassák vallásukat, s áttérjenek az egyedül üdvözítőnek tartott katolikus hitre. A vallásgyakorlat megszüntetésének ügye Lovason valószínűleg mindaddig nem került napirendre, amíg a káptalan gazdaságilag és politikailag meg nem erősödött. Az ellenségeskedés Padányi Bíró Márton püspökségének idejére (1745-1762) esett. Addig a lovasi református anyaegyház folyamatosan működött. Lelkészei közül Terestyéni József (1743-1753) és Keszi János (1753-1754) nevét ismerjük.

80 Lovason máig őrzi a népi emlékezet, hogy a templomfoglalás valóságos harc árán ment végbe; 1753-ban a lovasi, alsóörsi és más falubeli asszonyok akadályozták meg a református templom visszavételét. A templomfoglaló veszprémi kanonokok és embereik távozásra kényszerültek. Egyiküket az alsóörsi Gál Imréné Antal Kata a fején megsebesítette. Az ellenállás nagy vihar kavart, de célját nem érte el. A káptalan később fegyveres katonai kísérettel jelent meg, s vette vissza a templomot. A reformátusok később is úgy tartották, hogy a templom nem a katolikusoké, hanem a veszprémi káptalané lett.

81 Mi is történt valójában? 1753. július 18-án, a délutáni órákban - királyi parancslevéllel a kezében - négy veszprémi kanonok jelent meg Lovason, s lepecsételte a templomot (oratóriumot), paplakot és iskolát. Miután ez megtörtént, arra intették a lakosságot, hogy a földesúr - a veszprémi káptalan - tudta és beleegyezése nélkül ne merjenek prédikátort a faluba behozni, s hivatalába beiktatni. 0 DREL II. 217. Veszprémi Református Egyházmegye iratai. Közigazgatási iratok 1843. No. 271. 11 SZŰCS József: A lovasi templom fölszentelési ünnepélye. = DPL 1911. 50. sz. (XII. 10.) 426-427.