Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

Huszadik articulus: a földesúr jussairól Valaki a földesúrnak tartozó igazságát egy esztendeig maga rosszasága, nem a termésnek íbgyatkozásábul ki nem adja; úgyszintén aki szőlejét szántszándékkal egy esztendő alatt nem dolgoztatván, pusztára hadja, azon szőlőt minden hozzá taitozandóival egygyütt ingyen elveszesse, és földesúri keze alá vehesse. Ha pedig a szőlősgazdának éppen bora nem teremne, melybül csak a hegyvámot is megadhatná, s ezért vagy tellyességgel, vagy rész szerént a földesuraságot meg nem elégethetné, következendő esztendőbéli termésből tartozik fogyatkozását helyre hozni. De pénzzel a hegyvámot megváltani nem köteles, ha csak maga szabad akarattyábul nem cselekszi, annyival inkább, midőn bora nagyon nem köll, ahelyett pénzt fizetni. Huszonegyedik articulus: tiltya a hegyvámnak vízzel, alma, vagy körte lével leendő' öszve keverését Hegyvámszedés előtt valaki borát vízzel, alma-, vagy körtelével öszve keveri, s a hegyvámhoz, vagy dézsmához úgy adja, vagy más hegyre viszi, minek előtte a földesuraságnak igasságát kiadja; nemkülömben ha oly kevert bort tiszta gyanánt elad, vagy más hegyre visz, az uraság részére nyolc, a hegység részére négy forintokra, vagy mindenestül huszonöt pálcára büntettetnek. Ezen kívül mind az uraságnak hegyvámhoz jó bort adni, mind a vevő embert vám eránt megelégíteni köteleztessen. Huszonkettó'dik articulus: a szőlősgazda jussáról Kinek az uraság vagy annak engedelmével a hegység puszta parlagszőlőt ád föl: azt megépítvén, ha azután vérág találtatna is hozzá, semmiképpen el ne vehesse tőle, hanem az építő bírhassa mint örökjét, azok a földesuraságnak altul járandó igasságát megadja. Huszonharmadik articulus: tiltya alattomos szőlöhéli vásárlást A pöröknek eltávoztatására nézve, és hiteles bizonyságnak okáért is senkinek a hegymester, és esküttek híre nélkül alattomban szőlőt vásárlani négy forint, vagy tizenkét pálca büntetés, és az eladásnak semmisége alatt (ha szomszéd, vagy attyaíi azon szőlőt megakarná tartani) szabad ne légyen, hanem a hegymester, vagy esküttyei által először a földesuraságnak, azután mind vér szerént való attyafiának, mind megyei szomszédának hírévé adattasson,

66 és bizonyságával készüljön meg az eladás, nemcsak jelen legyen, de felvalló levelet keze keresztvonásával is erőséttse az eladó, mely levél a hegység könyvébe is béirattasson. A fentebbi rendtartásból világosan kirajzolódik előttünk a lovasi hegyközség szervezete és működési rendje, amely azt mutatja, hogy a hegyközség a földesúri ellenőrzés alatt álló szabadabb önkormányzatú hegyközségek körébe tartozott. tudtára adasson