Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

III. Török kor (Lichtneckert András)

a törököt illette. A malomjövedelem 16 vasas volt. A vámjövedelem néha 400 forintra is rúgott, amelynek fele a töröké, fele a váré lett. Tizeddel sertésből korábban nem adóztak, az összeírás évétől kezdve négy sertést adtak. Az ajándékok telkenként: karácsonykor egy kappan és egy kenyér, húsvétkor egy kenyér és hat tojás. Szokás szerint szolgáltak a várhoz. Rendkívüli szolgáltatásként a kapitánynak adtak három rókabőrt. Az ispánnak minden telek után adtak egy köböl kétszerest és zabot, és közösen egy szalonnát. Várerődítési munkákat is végeztek, és a porták után a királyi adót is megfizették. Az összes jövedelem 161 forint 96 dénárt tett.

54 Egy szintén 1573-ra keltezett urbárium szerint Berhida (Berynhyda) helységben 12 egész, két fél és 16 puszta telek volt. Szent Márton napján egy egész telek után 50 dénárt fizettek, összesen 6 forintot, mert a bíró nem fizetett cenzust. A berinhidai vám jövedelmének egyik fele a törököké, másik fele a váré. A bíró, Varga Tamás felügyelte a vámot, amelynek évi jövedelme 11 forint 50 dénár. Berhida tizede kétszeresből 20 kepe, árpából és zabból 2 kepe, azonkívül egy kas méh. A sertéstized három sertés. Ugyanebben az összeírásban Kovácsiban négy telek van, de cenzust, ajándékokat nem adnak, mert az előző évben települtek. A kovácsi tizedjövedelem kétszeresből mindössze egy kepe, állatokból semmi. Rostáson öt telek volt, de nem fizettek semmit, mert a lakóik zsellérek voltak. Nem adtak tizedet állatokból sem, kétszerest is mindössze egy kepét.

55 A palotai vár 1578 júniusában készült urbáriumában Berinhidán és Peremartonban, a palotai várhoz tartozó püspöki és káptalani birtokon nyolc egésztelkes jobbágy élt, közöttük egy szegény. Két zsellért és hét puszta telket jegyzett fel az összeíró. Egy egész telek után Szent Márton és Szent György napján 50 dénár, összesen 4 forint a cenzus, azonban a nagy szegénységük miatt négy éve nem fizettek semmit. Kilencedet adtak minden vetésből, az összeírás évében kétszeresből 16 kepét 13 forint 33 dénár értékben. Zabjuk nem termett 1578-ban. Szőleik elpusztultak. Malmuk jövedelméből fele rész a töröké, fele a palotai váré. Az összeírás évében a fele jövedelem 66 Vi vasas, amelynek értéke 23 forint 33 dénár. A vám évi jövedelme 16 forint, fele a palotai váré, fele a töröké. A sertésekből tizedet adtak, 1578-ban négyet 5 forint értékben. Officialisuk Ormándy Péter, akinek évente adtak egy sertést, mást semmit. Egy malmot Partthos nevű palotai vitéz bírt, mert a saját pénzén építette.

56 Kovácsi a fehérvári prépostság birtoka, ahol Kochys Tamás, Kys István és Eőssy Orbán egésztelkes jobbágyok éltek, azonkívül öt puszta telek volt a faluban. Cenzust nem fizettek a szegénységük miatt, s mert építkezniük kellett. Kilencedet adtak gabonából, az összeírás évében kétszeresből 14 vasast, amely 4 forint 66 dénárt ért, azonkívül egy 1 forintot érő sertést. Officialisuknak adtak egy sertést, kaszálót és fáját beszállítottak.

57 A fehérvári őrkanonoksághoz tartozó Rostás részbirtokon az összeírás idején új telepesek építettek házakat, ezért nem fizettek semmit.

58 1581 decemberében Pakitsek Gál kamarai jegyző és Lasperger Márton, a győri vár zászlótartója írta össze a palotai várhoz tartozó javakat. Ekkor 14 egésztelkes élt Berényhidán, akik egyezség alapján 9 forintot fizettek. Gabonából kilencedet adtak, 63 kila búzát és 22 kila árpát, amelyeknek az értéke 20 forint 40 dénár, illetve 4 forint 40 dénár. Adtak egy 4 forintot érő hízót, 3 kas méhet, 3 forintot