Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

III. Török kor (Lichtneckert András)

palotai vitézek (tisztek és főlegények) kezén lévő helységek közül Berenhidát Kajárral együtt Thury György igazgatta.

45 1578-ban Berinhida és Peremarton helységek officialisa Ormándy Péter volt, aki 1583-ban a palotai vár kapitánya.

46 1566-ban Oroszlán basa vezette az ostromot Palota ellen, amit Thury György vezetésével a védők visszavertek, de ezután a kapitányi tisztségről lemondott. Utóda 1568-ig Thury Márton, 1568-tól Thury Benedek volt.

47 1593-tól Palota néhány évig török kézen volt, 1598-ban a magyar seregek Veszprémmel együtt visszafoglalták, de 1605-ben újra török birtok lett.

48 1615ben Zichy Pál, a vár kapitánya évi 1700 forintért bérbe vette a Veszprém és Palota környéki falvakat. 1620-ban Bethlen Gábor csapatainak a várőrség behódolt, és elkergették Zichy Pált, aki a nikolsburgi béke után visszakerült Palotára és 1626-ig a kapitánya maradt.

49 1683-ban Veszprém és Palota védői a török, illetve Thököly mellé álltak. Bécs és Buda felmentése után Esterházy 1687-ben foglalta el Palota várát.

50 A palotai várhoz tartozó jószágok leltáraiban, urbáriumaiban és úrbéri összeírásaiban 1559-től rendszeresen feltűnnek Berhida, Kiskovácsi és Peremarton helységek. 1559. március 29-én a palotai vár átvételekor Gregoróczy Vince leltárában Berhida szerepel 20 forint vámjövedelemmel, három hordó bortizeddel, sertésés méhtizeddel.

51 1564-ben a bor- és malomjövedelmek között feljegyzik, hogy Berinhidának volt szőlőhegye, de teljesen puszta, és a törökök miatt szőleikből semmit sem adóznak. A helységben két malom van, amelynek jövedelméből az egyik rész a töröknek, a másik rész a várnak jár. 1564-ben a malmokból 25 köböl gabona (kétszeres) jött be.

52 Thury Benedek idejében, 1572 körül összeírták a palotai várhoz foglalt, de a veszprémi püspök birtokát képező Berénhida és Peremarton jövedelmeit. Kocsi Demeter bíró eskü alatt vallotta, hogy a bíróval együtt 15 jobbágy van a helységben, akiknek Szent Márton ünnepén fizetendő évi cenzusa egy-egy forint, összesen 14 forint. A törökök a szőlőhegyet elpusztították, csak két szőlő volt, amelyekből kilencedet adtak, összesen kilenc akót. Kétszeresből a tized 16 kepe, árpából négy kepe. A sertéstized helyett tíz forintot fizettek, foglalt borok árában 4 forint 60 dénárt. Kilenced mindenből járt. A vám évi jövedelme 14 forint körüli. Thury Benedek ajánlotta a bírónak, hogy ezen a vámon harmincadot szedjen. Mivel a bíró a vámot nem akarta beszedni, emiatt Thury megfogatta, és azután tíz akó borért engedte szabadon a tömlöcből. A kapitánynak 100 ökörből egy járt, hasonlóképpen mindenből. Hegedűs Lukács ispánnak és a kapitánynak a rétjét a jobbágyok lekaszálták.

53 A veszprémi káptalannak a peremartoniak elleni 1752-1759. évi perében fennmaradt az 1573 januárjában készített urbárium, mely szerint Berhidán és Peremartonban 18 egész- és két féltelkes jobbágy élt, azonkívül hat zsellér. A jobbágyok közül ketten építkeztek. 44 telek pusztán állt a két helységben. A jobbágyok Szent Márton-napon 50 dénárt fizettek. Gabonából kilencedet adtak, amely kétszeresből 28 Vi, zabból 2, árpából 13 vasast (3 kila) jövedelmezett a várnak. Szőleik terméséből tized járt a várhoz, de a szőlőhegyük a várbeli tisztek kemény bánásmódja miatt pusztán állt. A malmuk jövedelmének fele a várat, fele