Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

III. Török kor (Lichtneckert András)

Ezután Podmaniczky Rafael a veszprémi püspökséghez és a káptalanhoz tartozó minden jószágért árenda címén 500 forintot fizetett és a káptalan földesúri jogait elismerte.

40 1552- ben elesett Veszprém, a káptalan megszűnt Veszprémben, s I. Ferdinánd a palotai vár építésére, a benne elhelyezett katonák tartására fordította a birtokokat. 1553- ban Podmaniczky Rafael késznek mutatkozott arra, hogy Palota várát, amelynek fenntartására a saját jövedelmeiből nem volt képes, Ferdinánd király rendelkezésére bocsássa, és a király is elfogadta azokat a feltételeket, amelyeket Podmaniczky a vár átadásához kötött.

41 A vár átadása azonban csak Rafael halála (1559. február 9. körül) után történhetett meg.

42 1560-ban a veszprémi káptalan a kapornaki konvent előtt Papkeszi, Peremarton, Kisberény, Béresen, Szentistván, a püspök emberei pedig Berhida, Úrhida, Kajár, Hajmáskér, Ősi, Patvására birtokok visszaadását követelték. I. Ferdinánd - a béke helyreállása után a birtokok visszaadásának kötelezettségével megegyezett Köves András veszprémi püspökkel, hogy a birtokokat a végvári katonák tartására évi 400 forintért bérbe veszi. Mivel korábban Podmaniczky 500 forintért bérelte a birtokokat, ezért Ferdinánd 100 forint értékben kárpótlásként két Páhok nevű falut átadott a veszprémi egyháznak.

43 1558 szeptemberében Thury György elfogadta a palotai vártartomány igazgatását.

44 1559 februárjában meghalt Podmaniczky Rafael. Thury György kapitány a várat csak akkor adta át a király embereinek, amikor az özvegytől, Lomnici Johannától megkapta a felmentést. 1559. március 29-én megtörtént Palota átvétele. Gregoróczy Vince győri kapitány összeírása szerint a várhoz tartozó, de a 3. ábra. A török kori Palota és Veszprém látképe 1593-ból (Szíj R. 1963.)