Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

III. Török kor (Lichtneckert András)

Berhida (Berínhida) falu az összeírásban a polátai nahijében található, a szandzsákbég hásza, tehát kincstári birtok. Berönde János, Maros Mátí, Víg Pál, Varka János, Szőcs Imre, Ősi Mátí, Szálai Máté, Kalmár Bertalan, Pétre Pál 50-50 akcse fejadót fizet. Összesen kilenc adófizető, míg az 1564-65. évi magyar adóösszeírásban 7 porta után fizetnek adót, amellett 7 zsellért és egy pusztatelket írnak össze.

12 Rostás falu a polátai nahijéhez tartozik, Szülejmán - korábban Ulfet csaus - tímárja. Belös Pétre, Rostázs Péter, Rostázs Ferenc 50-50 akcse fejadót fizet.

13 A török hűbéri rendszerben az adományozott személy kiválasztása nem a származás, hanem a harckészség, a harci érdemek alapján történt. 20 000 akcsétől kezdődtek a nagy hűbérek, amelyeknek ziamet volt a neve. 3000 akcsétől 19 999 akcséig terjedt a timár-birtokok jövedelme. Ha a timár 6000 akcse alatti jövedelmet hozott, akkor az adományozás joga a beglerbéget, 6000 akcsétől már a szultánt illette. Ha a hűbért a szultán adományozta, akkor az adományozás a beglerbég előterjesztése (tezkere) alapján történt. A török hűbéri rendszert kiszolgáló birtokpolitika és adórendszer szoros kapcsolatban állt azzal a jövedelemmel (3000 akcse), ami egy kardos katona, lovas katona kiállításához kellett. A hűbér fegyverforgatásra és a hadban személyesen való megjelenésre kötelezte az adományozottat, továbbá a jövedelmek arányában fegyveresek (dzsebelük) kiállítására. A 3000 akcse jövedelemmel (dirlikkel) rendelkező szpáhi egyedül hadakozott, 6000 akcse után másodmagával ment a hadba, tehát 3000 akcsénként kellett a timár birtokosának újabb fegyverest vagy páncélost kiállítania.

14 A székesfehérvári szandzsák hász- és timárjavadalmainak 1570. évi összeírása - idzsmál (kivonatos) defter jegyzéke - szerint a Felséges Padisah hász-javadalombirtokai, Székesfehérvár kilenc helységgel, egy pusztával és a Sárvíz halászatával együtt összesen 403 000 akcse, Mehemed bég, a székesfehérvári szandzsákbég hász-javadalombirtokai pedig összesen 270 275 akcse jövedelmet adtak. Utóbbiak közé tartozott a palotai nahijéből Palota város hat másik helységgel és egy pusztával, köztük Berénhida 1036 akcse, Papkeszi 6122 akcse, Pét 6000 akcse, Peremarton 2000 akcse jövedelemmel. A székesfehérvári szandzsák szpáhijainak timár-javadalombirtokai közül a Palotához tartozók között volt: Kovácsi falu Rostás közelében 1700 akcse jövedelemmel, melynek Naszuh budai csauszt illető részlete (hassayi mezbur) 500 akcse; Kovácsi falu Berhida közelében 1700 akcse jövedelemmel, melynek Musztafa bin Mehmedet illető részlete (hassayi mezbur) 1200 akcse; Rostás falu 3275 akcse jövedelemmel, mely Szülejmán szpáhié volt.

15 A székesfehérvári nahije részletes összeírása - mufasszál defteré - fennmaradt III. Murád szultán korából (1574-1595). Berhida, Peremarton és Kiskovácsi részletes összeírását még nem publikálták, de hasonlóan adózhattak a szomszédos Ősihez, ahonnan az összes bevétel 6000 akcse volt, és a következő tételekből állt: kapuadó, búza-, kétszeres-, must-, méhkas-, káposzta-, hagyma- és fokhagyma-, len- és kender-, szénatized, sertésadó, menyasszonyi, juhlegeltetési, erdőhasználati, bosztánkert, ingatlanforgalmi, malom és mezei kártételek illetéke.

16 1588-ból, a török időszámítás szerint a hidzsra 995. évéből fennmaradt a székesfehérvári szandzsák timár-javadalom birtokosainak jegyzéke. A palotai na-