Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

III. Török kor (Lichtneckert András)

elő. 1531-ben Móré László kezén volt, összesen három adófizető és hat török által felégetett portával. 1536-ban adófizető portáinak száma kettő, és volt még hat szegény portája.

3 Rostás a XVI. században a Sáryak birtoka, 1531-től 1588-ig szerepel a portaösszeírásokban. 1531-ben Móré László tartja kezében, 1542-től Podmaniczky, tehát a palotai vár tartozéka lett. Portáinak száma 1531-ben öt, melyek közül fél porta a bírónak átengedett. Nyolc portáját a török felégette. Adófizető portáinak száma 1536-tól 1588-ig 1-5 között változott. 1570-ben új telepesei is voltak, mert három adófizető, két zsellér és négy puszta portája mellett két új épületet is összeírtak. A tizenöt éves háború alatt végleg elpusztásodott.

4 Berhida és Peremarton hol külön, hol együtt, hol csak az egyik település nevén fordul elő az összeírásokban. Ennek oka elsősorban az, hogy a két település egymáshoz közel feküdt, és mindkettő Palota várához tartozott. Berhida és Peremarton lakottságát emiatt nem szabad azonosítani a portaösszeírásokban való előfordulással. 1545-ben az összeírásban is feljegyezték, hogy az 1 forintos adót és a 20 dénáros kamara hasznát (lucrum camerae) a hat forint értékkel bíró telkes jobbágyok fizetik. Ekkor 20 helység - köztük Berénhida, Peremarton, Kovácsi - összesen 280 portával Palota várához tartozott, ahol Zavaczky György tiszttartó vetette ki az adót.

5 1552- ben a palotai vár tartozékai, a veszprémi káptalan, a veszprémi apácák és Batthyány Ferenc javai után összesen 75 forint 25 dénár adót fizettek. Ekkor Veszprém megyében 88 porta az 1 forint 50 dénáros teljes adót fizeti magyar részre, 635 hódolt porta ennek felét, ezek között vannak a palotai uradalom tartozékai is. 1553- ban a palotai vár tartozékainak adója összesen 73 forint, amit 146 hódolt portára vetettek ki, ugyanekkor a megyében már csak 60 porta fizet teljes adót, 630 porta a töröknek alávetett. Kovácsi 1545-ben szerepel utoljára a portaösszeírásban, 1557-ben feljegyezték Kovácsberényt, amely a palotai várhoz tartozó, a török által pusztává tett helység. 1564-től kezdve Veszprém megye valamennyi települése és portája a töröknek alávetett, hódolt, ennek következtében magyar részre fele adóval tartozott. 1564-ben, 1576-ban, 1588-ban a berhidaiak és a peremartoniak az adófizetéssel hátralékban voltak. A török kiűzését követően végrehajtott 1696. évi portaösszeírás lehetőséget ad az állami adóztatás szintjén való összehasonlításra a XV-XVI. századi és XVII. század végi időszak tekintetében, mintegy mérlegre téve az adófizetők szempontjából a hódoltság egész időszakát. 1696-ban Berhidát Baranyai Mihály birtokaként írták össze, ahol nyolc népes fél telket, két zsellért külső birtok nélkül és a zsellérnek felvett bírót találták az összeírok. Összesen négy egész telek az 1488. évi 44 portához és az 1531-ben még 17 adófizető, 8 szegény és 20 felégetett portához képest. Emelkedés mutatkozik viszont az 1609-1648. évi összeírások adataihoz viszonyítva, hiszen az azokban összeírt 14-1 porta legfeljebb 1-4 jobbágygazdaságot képviselt. 1696-ban a berhidaiaknak 113 pozsonyi mérő vetésük volt. Rétjeiket teljesen tönkretette a víz. Volt legelőjük és kevés tűzifának való erdejük, amelyet