Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)
III. Török kor (Lichtneckert András)
EL TOROK KOR Lichtneckert András Az 1488-ban és 1524-ben portáinak és telkes jobbágyainak a számával, királyi és földesúri adójának a nagyságával a Veszprém megyei települések közül kiemelkedő Berhida, Peremarton és Kiskovácsi lakossága a XVI. század folyamán egyre keményebb feltételek közepette élt és pusztult. A török 1543-ban elfoglalta Székesfehérvárt, ami másfél évszázadnyi időre eldöntötte a Balatontól északra elhelyezkedő három település sorsát. Ezen belül a lakosság sorsa attól függött, hogy ki volt az úr a palotai és a veszprémi végvárban. A törökök a hódítás első szakaszában a Bécs irányába való áttörést a Balatontól északra erőltették, ahol a magyar végvárak katonasága keményen ellenállt. A hódítók a magyar katonai fennhatóság alá tartozó településeket is adóztatták (állami és földesúri adóztatás), ezáltal létrejött az ún. kettős - magyar és török részre való - adóztatás. E rendszerben élő és adózó települések anyagi erőforrásai egyformán szolgálták a magyar és a török haderő és erődítmények fenntartását. A portaösszeírások adatai Az országgyűlés által a török elleni háború költségeire megszavazott hadi segedelem (subsidium) kapunként vagy portánként meghatározott 1-3 forintos összeget jelentett. Eredetileg minden kapu után, amelyen egy szénásszekér ki és bejárhatott, kellett megfizetni az állami adót. Minden adófelajánlást követően a rovok (dicatorok) összeírták az adózókat, elkészítették a portaösszeírásokat vagy rovásadó-összeírásokat (dicalis conscriptiókat). Az adó alapja 1531 és 1596 között a kapu vagy porta, annak figyelmen kívül hagyásával, hogy a telken, amelyen a kapu állt, hány személy, család élt. 1598 és 1604 között a házakat írták össze. 1609 és 1648 között a négy jobbágygazdaságból álló porta az adóalap. Az adókötelezettség feltétele 3-6 forint ingóvagyon. A töröknek hódolt porták magyar részre az adó felét fizették, és az évi 12 napi várerődítési munkáknak (gratuitus labor) is a felét teljesítették. 1 A mohácsi csatát követő tíz esztendő pusztítása lemérhető azon, hogy 1488-ban a három település együttvéve 100 - Berényhida és Peremarton 44-44, Kovácsi 12 - portájának 100 forint adójához képest 1536-ban, amikor mindhárom település ismét benne van a portaösszeírásban, együttesen csak 22 Vi forint adót fizetett. 2 Települések sora pusztult el a mohácsi csatát követő néhány évtized alatt. Sár vagy Sári az 1531. és 1536. évi adóösszeírásokban szerepel, többé nem fordul
