Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

II. Középkor (Ifj. Falussy József)

lentették, hogy jóllehet köztük per indult a veszprémi káptalant illető Peremarton és a Lászlót illető Saári birtokok miatt, amely perben érdekelt az utóbbinak jobbágya is: Bereck, aki Saári birtokból a káptalan Kezy nevű birtokára vonult tartózkodás céljából, és most újra visszatért Saáry birtokra. Most békés megegyezésre léptek oly módon, hogy Peremarton veszprémi káptalani és Vynyola fehérvári káptalani birtokok közt megvont határokat tudomásul veszik. Ami a malmokat illeti, hozzáértő emberek, malommesterek vizsgálják felül Saáry László malmát, s ha az a malom a veszprémi káptalannak bármilyen módon kárára volna, azt a nevezett László köteles jóvátenni. Ha a felek között később bármilyen nézeteltérés támadna, azt fogott bírák útján intézzék el. Erre a felek önként kötelezték magukat.

91 Újlaki Lőrinc országbíró 1519-ben kiadott oklevele szerint megjelent előtte a veszprémi káptalan kanonokja (János mester) a maga és a káptalan nevében az egyik részről, a másik részről pedig Mihály olvasókanonok a fehérvári egyház prépostja és káptalanja nevében, mindketten káptalanjaik ügyvédvalló oklevelével, s az alábbi vallást tették. Kowachy teljes birtok, valamint a Berchen puszta fele része, továbbá bizonyos szántóföldek és rétek - amelyek ezen Berchen határain belül, észak felől vannak -, valamint a Berchen és Kothor molna nevű, a Kowachy mellett elfolyó Saarvize folyón levő malmok fele része miatt (a javak másik fele részének a veszprémi káptalan régtől fogva békés birtokában van) még most is perek folynak a királyi kúrián az országbírák előtt a veszprémi és a fehérvári káptalan között. A felek azonban véget akarván vetni ezeknek a pereknek, valamint elkerülni akarván az azokkal járó költségeket és fáradtságokat, valamely jámbor férfiak közbenjárására elhatározták, hogy megegyezésre lépnek egymással... A megegyezést nem megtartó fél köteles 200 aranyforintot fizetni a megegyezést megtartó félnek.

92 1520-ban Újlaki Lőrinc utasította a fehérvári keresztesek konventjét, hogy a fehérvári és a veszprémi káptalan közti vitás területek tárgyalásával saját káptalani emberét bízza meg, aki a királyi protonotariussal, Henczellfy István mesterrel együtt Berchen prédiumot válassza el a kovácsi birtoktól. Ha a felek elégedettek lesznek, akkor Berchen prédium és két malma a megmaradt tartozékaival együtt a veszprémi káptalan javát képezi, Kovácsi birtokot pedig a fehérvári káptalannak rendeli; ha azonban a felek a határjárás után kevésbé lesznek elégedettek, akkor az említett javakat a lelkiismeretesen történő felbecsülési munkáért a király számára írják.

93 Lajos király 1521-ben kiadott oklevelében így rendelkezett Kovácsi helységről és Berchen prédiumról: Lajos, isten kegyelméből Magyarország és Csehország királya összes és mindenegyes hívünknek, ...tudniillik Berchen prédium és Kowachy possessio szomszédainak és határosainak, valamint Veszprém és Fejér vármegyék többi lakosának is, akiket a jelen oklevéllel megkeresnek majd, vagy akit közületek megkeresnek,.. .azt terjesztik elénk a veszprémi egyház tisztelendő káptalanjának a személyében, hogy Szent Márton püspök és hitvalló legközelebb eljövendő ünnepe táján ugyanezen veszprémi káptalannak Berchen prédiuma, valamint a fehérvári egyház káptalanjának Kowachy birtoka - amelyek Veszprém vármegyében fekszenek és helyezkednek el - között a veszprémi és fehérvári káptalan akaratából a határjelek valamely bejárása, elkülönítése és emelése válik majd szükségessé, illetve ilyet kell tartani nemzetes Petrowcz-i Henczelffy mesternek, országbíránk ítélőmesterének és bizonyos az előbb mondott István mester mellé rendelt becsületes férfiaknak a részvételével. S mivel a határjeleknek az