Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

III. Török kor (Lichtneckert András)

A zálogból kiváltott birtokok és malmok 1677-ben kerülnek elő ismét a levéltári forrásokban. 1677-ben a Török János és Török Miklós által sógoruktól, Buzgó Györgytől felvett 855 császári tallérért Török Miklós leánya, Ilona (Kiss Péter özvegye) és Nagy Magdolna, akinek az első férje Török János volt, továbbá Török Anna és Kiss István nyolc nemesi telket és egy kilencediket, amely Németh Tamás halálával reájuk szállt, a Séden egy malmot, mely a telkekhez tartozott, a Vöröskő nevű malomhellyel, a Hollófai malommal és a Hajmási pusztával együtt átadták Buzgó Györgynek és hitvesének. így jött létre a Török jussból Peremartonban a Buzgó juss. 0 A Buzgó Györgynek elzálogosított telkek és malmok később a peremartoni nemesek birtokába kerültek, mert 1691-ben pereskedés kezdődött miattuk a Török család és a peremartoni nemesek között. A peremartoniak 1691. május 15én kiadták az ügyvédi meghatalmazást, amelyből ismert, hogy a Török család elleni perben az alperesek peremartoni nemesek (Ács Péter, Balogh Gergely, Eőssy János, Esze János, Gyallody István, idősb és ifjabb Kiss István, Kovács Gergely, László Ferenc, Mészáros Ferenc, Mészáros János, Molnár András, Molnár Ferenc, Molnár Gergely, Molnár János özvegye Vajda Zsuzsanna, Szabó György, Szalay János, Szíjártó András, Tóth István, Török István, Veszprémi György) és berhidai jobbágyok voltak.

121 1692 elején Török János fia Miklós megnyerte a peremartoni jószágok miatt indított pert. Az uralkodó január 2-án kelt végrehajtó parancsában elrendelte, hogy adják vissza neki azt a nyolc nemesi telket, amelyek nagyapja után a győri káptalanban 1626-ban tett bevallás szerint őt illették, továbbá azokat a malmokat, amelyek Gyallody István, Gyallody János és mások kezére kerültek. Török Miklós részére ki kellett fizetni a 25 éve élvezett jövedelmeket is. A felek végül is egyezségre léptek, amely szerint az alperesek visszaadtak hat nemesi udvartelket és két malmot a tartozékokkal a felperesnek, fizettek neki 500 rhénes forintot, és intézkedtek az őszi vetésről és a kilencedről is. Február 9-én átadták Török Miklósnak a kétkerekű Hollófai malmot, egy másik egykerekű malmot és hat nemesi telket, amelyeken Szalay István, Gyallody István és János, Tó thy Mihály, Mészáros János, Molnár András, Vargha Mátyás és Eőssy János lakott.

122 Egy nappal később Szerdahelyi Török Miklós a neki éppen visszaadott Hollófai malom fele részét 250 forintért hat évre elzálogosította ifjabb Losonczy Jánosnak és öccsének, Andrásnak.

123 A Török család nyolc nemesi telkéből öt telek és malomrészek Hochburg győri prof untmester kezére kerültek. 1692. július 16-án Török Miklós leányának, Ilonának a leánya, Kis Panna és fia, Kis Márton peremartoni részjószágukat - peremartoni nemesi telkek felét Hochburg győri profuntmester öt telkén kívül, a Hollófai kétkerekű és a hídnál lévő egykerekű malom felét a profuntmester részén kívül - elzálogosították Losonczy Farkas Jánosnak és hitvesének, Ulenburgh Johannának, fiaiknak Jánosnak, Andrásnak 11 esztendőre 450 forintért. Losonczynak ugyanekkor elővételi jogot is biztosítottak az elzálogosított jószágra.

124 A pereskedés azonban nem ért véget, mert Esterházy Pál nádor 1692-ben előbb a Török család, majd a peremartoni nemesek részére adott ki levélkerestető parancsot.

125 Ismét Török Miklós javára ítéltek, s az 1693. január 19-én kiadott végrehajtó parancs nyomán február 12-én Peremartonban felbecsülték a pörös jószág