Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

IX. A rendszerváltás évei (Lajosfalvi József)

1994-ben Berhidán cigány kisebbségi önkormányzati választást is tartottak. A választás eredménye alapján megválasztott képviselők: Babai János, Csonka János, Duka Lászlóné, Kovács Istvánné, Taszári Árpád. Az új önkormányzat ünnepélyes alakuló ülését 1994. december 19-én tartotta. Dr. Frisch Gyuláné, a Választási Bizottság elnöke ismertette a választások eredményét, majd átadta a megbízóleveleket. Az eskütétel után az alpolgármester és a bizottságok megválasztására került sor. Alpolgármesterként Károlyi Imre kapott bizalmat. A Pénzügyi Bizottság elnöke: Gergely Ferenc, tagjai: Madár Gyula, Polcsik László, Molnár Sándor, Pergő Margit Cecília települési képviselők, külső tagjai: Szabó Andrásné, Szőnyi József. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke: dr. Dézsi Zoltán Csaba, tagjai: dr. Szokoly László, Ruff Éva, Nyírő István települési képviselők, külső tag: Dankáné dr. Csontai Erzsébet. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke: Molnár Sándor, tagjai: Németh György, Polcsik László, Ruff Éva, Pergő Margit Cecília, Nyírő István települési képviselők, külső tagok: Héninger László, Keresztúriné Semetka Judit. A Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke: Varga Csaba, tagjai: Koltai Tibor Lajos, Németh György, Gergely Ferenc, dr. Dézsi Zoltán Csaba, Madár Gyula települési képviselők, külső tagok: Németh József, Talabér Márta, ifj. Héninger László. 1995. január 25-én megválasztották az újabb részönkormányzó testületet Németh György vezetésével, Pergő Margit Cecília és dr. Dézsi Zoltán Csaba települési képviselők, valamint Nagy László, Molnár László, Jáger Zoltánné, Purger Pálma, ifj. Turcsányi Istvánné és Sümegi Gyula tagokkal. A rendszerváltást követő második önkormányzati ciklus legnagyobb feladata Várpalota és régiója Környezetvédelmi Rehabilitációs Program megvalósítása. Az 1987-1990 közötti komplex környezeti hatásvizsgálat Várpalota és régióját az ország egyik legszennyezettebb térségének minősítette. Az elkészült intézkedési terv az ipari medence radikális környezetvédelmi rehabilitációját jelölte meg három alprogram keretében: - kommunális alprogram keretében az érintett települések infrastruktúrájának fejlesztése (gáz, víz, csatorna, szennyvíztisztítás); - ipari alprogram keretei között a vállalatok környezetvédelmi célú beruházásai; - regionális fejlesztési alprogram a veszélyes és kommunális hulladékok kezelésére. A fent vázolt elképzelések előkészítése 1991 februárjában indult. Segítő partnernek bizonyult ebben a japán kormány. A társulások eredményeként az OECF (Tengerentúli Gazdasági Együttműködési Alap) 1993-ban delegált szakértői a kommunális alprogramot teljes egészében, az ipari programot néhány pontosítás után megvalósíthatónak ítélték, míg a regionális fejlesztéseket nem javasolták. A két ország közötti kölcsönegyezmény aláírására 1994. november 25-én került sor, melynek alapján a japán kormány a teljes beruházási költség 68 százalékát fedező 4914 millió jen hitelt nyújtott 25 évi futamidővel, hét év türelmi idővel. A magyar kormány átvállalta a kölcsönkamatokat, valamint az árfolyamváltozásokból eredő terheket, emellett állami céltámogatással, Vízügyi és Környezetvédelmi Alap juttatással is segítette a résztvevő hat önkormányzatot. Az államkö-