Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)
IX. A rendszerváltás évei (Lajosfalvi József)
A RENDSZERVÁLTÁS ÉVEI Lajosfalvi József Az 1980-as évek utolsó harmadában az uralkodó Magyar Szocialista Munkáspárton belül az erjedés jelei mutatkoztak. Egyre erősebben hallatták hangjukat az ún. reformkommunisták, akik a változás szükségességét hangoztatták. Mellettük feltűntek az előző időszakban elnyomott másképpen gondolkodók, akik csoportokba, majd később pártokba tömörülve egyre jelentősebb erőt képviseltek. Az egypárti államvezetés válsága egyre mélyült, elkerülhetetlenné vált a tárgyalás az Ellenzéki Kerekasztallal. Az addigi kormányt a Németh Miklós vezette szakértői kormány váltotta fel. Az 1989. évi XXXIV. törvény megadta a lehetőséget a magyar népnek, hogy népszavazás útján döntsön a többpártrendszerű parlamenti demokráciáról. Az 1989. november 26-i népszavazást a helyi tanácsi szervek bonyolították, a pártok felügyelete mellett. Mint az országban szinte mindenhol, így Berhidán is az új mellett foglalt állást az eseményen megjelenő állampolgárok többsége. 1990. március 12-én megkezdődött a szovjet csapatok teljes kivonása Magyarországról. A tavasszal lebonyolított többpártrendszerű parlamenti választások két fordulójában a polgári átalakulást hirdető pártok kaptak többséget. Az új kormány a Magyar Demokrata Fórum vezetésével alakult meg, vezetője Antall József lett. Területünkön a parlamenti képviselői mandátumot Schmidt Ferenc (MDF) nyerte el. Május 17-én leköszönt az ügyvezető kormány, és 23-án helyébe lépett az új kormány. A megalakuló új parlament elsők között alkotta meg az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt, amely önálló városi-községi képviselő-testületek és polgármesterek választását írta elő. Hasonlóan más településekhez Berhidán is próbálkozások történtek különböző pártok, pártszervezetek szervezésére. Ennek eredményeképpen megalakult a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Munkáspárt, a Magyar Szocialista Párt, a Független Kisgazda és Földmunkáspárt helyi szervezete. Ezek általában 10-20 főt tömörítő alapszervezeteket jelentettek. A pártok mellett a település életében később már jelentős szerepet játszó civil szerveződések is létrejöttek, illetve újjászerveződtek. Mindkét településrészen újjászervezték a Nyugdíjas Klubot, megerősödött a Mozgássérültek Egyesülete, a Kertbarát Kör. Létrehozták a Faluvédő Egyesületet, a Peremartonért Egyesületet, valamint a Berhidai Kolping Család Egyesületet.
