Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VIII. Berhida története

építeni. Több mint 300 családot kellett ideiglenesen Veszprémbe, illetve Várpalotára költöztetni. A hadsereg közel 350 sátorral enyhített az átmeneti gondokat. A nehézségeket növelte, hogy a károsult épületeknek még 40 százaléka sem rendelkezett biztosítással. A kormány a területet nem minősítette katasztrófa sújtotta területnek, ennek ellenére az ország példásan megmozdult. A társadalmi összefogás nagyon szép példája bontakozott ki. Jött a segítség az ország minden területéről, pénzben, építőanyagban, szállítóeszközben, daruban, társadalmi munkában. Volt olyan nap, amikor több mint 900 segítő kézpár tevékenykedett a faluban. A megyei és helyi Operatív Bizottság koordinálta a feladatokat, s szerencsére a hosszú, meleg, száraz ősz is jótékonyan segítette a helyreállítást, mert az senkiben fel sem merült, hogy nem kell helyreállítani. A sérült lakások tulajdonosai igénybe vették az OTP által nyújtott kedvezményes hiteleket, s a biztosítási kártérítések kifizetésével, a különböző pénzadományok és tanácsi gyorssegélyek, valamint hitelek révén eredményes volt a helyreállítás. Év végére a helyreállítás mértéke elérte az 50 százalékot, majd 1986 végére gyakorlatilag befejeződött. S ez igaz a közintézmények helyreállítására is - kivétel a Berhidai Művelődési Ház. A földrengést követően nemcsak a lakások újultak meg (megerősítés, tetőhéjalás, külső vakolat, fürdőszoba, központi fűtés), hanem a középületek többsége is. Felújították és bővítették az iskolákat, óvodákat, gyermekélelmezési konyhát alakítottak ki, s kiépült a Veszprémi úton a Bem utca és a Szabadság tér közötti szakaszon a településközpont. Itt kapott helyet a tanácsot és a szövetkezetközpontot magába foglaló irodaház, s itt kerültek visszapótlásra a lebontott üzletek is. A végleges formáját a parkolóépítés és parkosítás után nyerte el 1987-ben. A Peremartoni Vegyipari Vállalat épületeit, üzemeit mintegy 250 millió Ft kár érte. Állami céltartalék felhasználásával megoldódott az állami bérlakások helyreállítása is. Az 1985. évi településfejlesztési társadalmi munkaversenyben Berhida Nemzeti Zászlót kapott, amelyet Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront titkára adott át a szépszámú érdeklődő előtt tartott ünnepségen a moziban. A Nemzeti Zászló mellé kapott 1,5 millió forint lett az alapja a Kossuth, az Ősi, a Rákóczi utcában kiépülő csatornahálózatnak, valamint a 180 m

1 kapacitású tisztítónak. A Peremartoni Vegyipari Vállalat és a Nagyközségi Tanács között létrejött megállapodásnak megfelelően tanácsi kezelésbe kerültek a következő ingatlanok: 1986. február l-jétől az általános iskola, 75 férőhelyes óvoda, 30 férőhelyes bölcsőde, majd 1990. július l-jétől 39 db bérlakás. Tragikus hirtelenséggel 1988. január 7-én, 45 éves korában elhunyt Benedek Gyula vezérigazgató. Helyettesítését Kutasi László gazdasági vezérigazgató-helyettes látta el, aki már a vezérigazgató betegsége alatt is betöltötte a posztot. A Vállalati Tanács két jelölt közül Horváth Imrét - addigi főmérnököt - választotta igazgatóvá 1988. július l-jétől. A jogszabályi változások következtében a vezetői posztok megerősítése vagy felülvizsgálata vált szükségessé 1990-ben. A várakozásokkal ellentétben Horváth Imre nem nyert megerősítést, így 1990. augusztus l-jétől ismét Kutasi László lett a megbízott vezető. Posztját november l-jén adta át dr. Pernyeszi Józsefnek, akit közben a Vállalati Tanács Siklósi Imre vezetésével a 14 jelölt közül alkalmasnak talált. Dr. Pernyeszi József a vállalat felszámolásáig látta el megbízatását.