Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VIII. Berhida története

A KONSZOLIDÁCIÓ ÉS A FELLENDÜLÉS ÉVEI 1959-1989 Lajosfalvi József Az 1956-os eseményeket követően hamar újraindult az élet a településen, konszolidálódtak a viszonyok. Az esetleges megtorlások elmaradtak, a hangulat bizakodó volt, javult a munkakedv. A Berhida körzetében lévő gyárak növelték termelésüket, új termékekkel álltak elő, jelentősen növelték létszámukat. Az Ipari Robbanóanyaggyárban sem volt másként. A háború előtti létszám kétszerese dolgozott az 1960-as években a gyárban. A munkaidő az egészségre ártalmas üzemben a 48 órás munkahétről 44, illetve 40 órára csökkent. Új termékkel jelentek meg: bevezették a PVC-bevonatú gyújtózsinórt. Közben folyamatos volt az üzemek, a technológiák korszerűsítése. A környék legnagyobb gépállomása Berhidán betöltötte szerepét, komoly segítséget nyújtva a formálódó, átalakuló mezőgazdaságnak. A több mint 100 embert foglalkoztató egység 1968-tól az ÁFOR gépjavító műhelyeként funkcionált tovább. A lakosság kisebb részét a helyi Törekvés termelőszövetkezet foglalkoztatta, amely 1959. február 15-én alakult 311 taggal és 3900 kataszteri hold területtel. Az addig különálló kiskovácsi és peremartoni tsz-ek 1961-ben egyesültek a berhidai gazdasággal. A Törekvés, az Ezüstkalász és a Vörös Virradat termelőszövetkezetek egyesülése után hatékonyabbá vált a termelés, nőtt a szervezettség, jobb lett a gépek kihasználtsága. Az állattenyésztés a szarvasmarha, sertés és baromfi ágazat után a juhtenyésztéssel bővült. Äz egyesítést követően a melléküzemágak beindítása jelentős számú munkaerő alkalmazását tette lehetővé. Az 1960-as évektől ismét nagyobb hangsúlyt kapott a magángazdálkodás, a tsz-ek a növénytermesztéshez, kertészkedéshez háztáji, illetve illetményföldet biztosítottak. Az 1970-es évekre a háztáji és a lakosság kisegítő gazdasága egyre inkább piacra termelt. A szőlő- és gyümölcstermesztés szinte kizárólag háztáji gazdaságokban történt. A foglalkoztatásban jelentős szerepet kapott a Jószerencsét Tsz alapította TÖVÁLL is, amelynek központja Berhidán kapott helyet. A főként építőipari, szakipari, villanyszerelési és földmunkát végző közös vállalat 150 főt foglalkoztatott. Csopaktól Várpalotáig ellátta a mezőgazdaság beruházásainak igénykielégítését. Építettek lakásokat, vendéglátóhelyeket, istállókat, közműveket. Az 1978as egyesítést követően várpalotai helyszínnel folytatta tevékenységét. Ellentétben a mezőgazdasági fellendüléssel a kisipari tevékenység az 1960-70-es években a megszorítások következtében elsorvadt, mintegy felére esett