Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VIII. Berhida története

Tóth Imre indítványozta a képviselő-testület és az elöljáróság lemondását azzal, hogy „bizonyos politikai viszályok látszanak feltűnni és annak kiéleződése előtt lenne erre szükség". Miután a koalíciós pártok nem hívták vissza 1945-ben kiküldött rendes és póttagjaikat, a képviselők és az elöljárók - a vezetőjegyző álláspontját támogatva - nem mondtak le.

45 Az élet újraindítása az aknák felszedésével kezdődött. 1945. szeptember 3-án a jegyző ugyan azt jelentette, hogy az összes aknaveszélyes területről a robbanószereket eltávolították, azonban 1946-ban mégis működött a község területén hat fővel az 1. sz. aknaszedő járőr.

46 A hadműveletek következtében sok helyen annyira tönkrement a föld, hogy nem lehetett művelni.

47 A háború után végrehajtott földreform során az igénylők legfeljebb 8 kat. hold földbirtokhoz juthattak. Berhidán az Országos Földhitelintézet 595, Bezerédy András és Iván 197, Wallner Emil 100, lovag Kneusel Hedlicska Ernő 89 és a Lakath Mihályné Szeretetház Alapítvány 78 kat. hold ingatlanának igénybevételével 178 igénylőnek összesen 894 kat. hold földterületet osztottak ki. Peremartonban a veszprémi székeskáptalan 656 és az Ipari Robbanóanyag Rt. 110 kat. hold ingatlanának igénybevételével 114 igénylőnek oszthattak ki mindössze 421 kat. hold földet, így az átlagos juttatás (3,7 kat. hold) elmaradt a berhidaitól (5,0 kat. hold).

48 1945. augusztus 30-i jelentés szerint a cséplés a község területén befejeződött, 841 q búza, 85 q rozs, 252 q árpa és 35 q zab lett az eredmény. Ebben az időben a községben lévő vonóerő négy traktor, 41 egyes lófogat, 78 kettes ökörfogat, 15 kettes tehénfogat és három vegyes fogat.

49 1945 őszén a községben 126 gazdaságot 1-5,184 gazdaságot 5-10, 38 gazdaságot 10-20, 40 gazdaságot 20-50, 10 gazdaságot 50-100, egy-egy gazdaságot 100-200, illetve 200-300 kat. hold földterülettel tartottak nyilván. A község vetésterülete 1850 kat. hold őszi, 850 kat. hold tavaszi, 700 kat. hold tengeri, 300 kat. hold burgonya, 150 kat. hold cukorrépa, 170 kat. hold takarmányrépa, 10 kat. hold kender, 120 kat. hold len, 200 kat. hold borsó, 30 kat. hold szója, 150 kat. hold napraforgó. Hiány volt fogatban, mert a községben lévő hat traktor, hat cséplőgép, 66 ló- és 98 ökörfogat nem volt elegendő a munkák elvégzéséhez.

50 (Más forrás szerint a községben 1946-ban egyetlen traktor volt, amellyel a cséplőgépet is működtették.)

51 1945. október 8-i jelentés szerint a lakosság 50 q búza és 90 q rozs vetőmagot kapott, a hiányzó részt felvásárlással kellett pótolni.

52 Az igaerő és a tejtermelés miatt 1945-ben a legfontosabb feladat az állatállomány pótlása volt. A KSH felmérés eredményei mutatják, hogy a háború befejezésének napján jóformán állatállomány nélkül maradt lakosság milyen jelentős eredményeket ért el az állatállomány pótlásában. Az állomány azonban így is messze elmaradt a háború alattitól. 1945. november végén - az 1942. február végi állatállományhoz képest - az igásökrök 52,2, a tehenek 47,5, a lovak 42,4, a sertések 8,1, a juhok 1,4 százalékát tartották a berhidai gazdaságokban.

53 Szarvasmarha Ló Sertés Juh Kecske Szamár, öszvér 1942. 02. 28. 1228 231 2402 715 1 2 1945. 05. 31. 395 95 203 22 14 1945.11. 30. 444 98 194 10 6 4