Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VIII. Berhida története

fecskendő maradt üzemképes. A berhidai mozdonyfecskendőt Kislőd községből hozták vissza a háború után.

10 A Séden lévő hidakat felrobbantották.

11 A községben a közvüágítás anynyira tönkrement, hogy évek kellettek a helyreállításhoz. 1946 decemberében mindössze hat közvilágítási lámpa égett a községben.

12 A községben az utak olyan károsodást szenvedtek, hogy járhatatlanná váltak, ezért 1946 novemberében a képviselő-testület határozatot hozott az útőri állás betöltéséről.

13 A dénesmajori szeszgyár 30-40 százalékos károsodást szenvedett.

14 A lóállomány 90 százalékát, a szarvasmarha-állomány 80 százalékát a harcoló csapatok elvették a gazdáktól, legnagyobb részt kártérítés nélkül.

15 A háborús emberveszteségeket, a hadifogság következményeit és az anyagi károkat tetézte a szovjet csapatok jelenléte és a jóvátételi kötelezettség. 1944 szeptemberében a hazatérő hadifoglyok részére gyűjtést szerveztek. Csóka Lenke, Lits Teréz, Siliga Margit, Szalay Irén és mások a községet egymás között felosztva, tűzifát, élelmet, ruhákat gyűjtöttek a lakosságtól.

16 Az orosz csapatok jelenléte miatt a községi elöljáróság tolmácsot alkalmazott, akinek 1945. április l-jétől havi tiszteletdíjat állapítottak meg.

17 Az oroszok 1945 augusztusában távoztak a volt peremartoni községházáról, s csak utána gondolhattak a rendbe hozására, és a körorvosnak a plébániahivatalból való átköltöztetésére, nehogy a következő alakulat ismét elfoglalja.

18 1945. augusztus 19-én a képviselő-testület a zenés, táncos összejöveteleket betiltotta, s elrendelte a kocsmák délután 3 órakor való bezárását, mivel a polgári lakosságnak sorozatosan nézeteltérése támadt orosz katonai személyekkel.

19 Az orosz jóvátétel teljesítéséről vezetett közellátási kormánybiztosi nyilvántartások szerint 1945 áprilisa és 1946 márciusa között a berhidaiaknak 7000 kg búzát, 1333 kg árpát, 2116 kg zabot, 154,5 q kukoricát, 513 q szénát, 42,9 q szalmát, 1809 kg burgonyát, 6000 kg babot, 1780 kg borsót, 400 kg főzelékfélét, 150 kg gyümölcsöt, 144,8 kg zsírt, 53 kg baromfit és 8888 kg élő és vágott marhát kellett leadni jóvátételi célra.

20 A beszolgáltatási kötelezettségnek is eleget kellett tenni. 1945-ben pl. 25 gazdaságot mentesítettek a kukorica beszolgáltatási kötelezettség alól, 222 gazdaságot, melyek 457 kat. hold földterülettel rendelkeztek, 709 q 65 kg kukorica beszolgáltatására köteleztek.

21 1945. szeptember 20-án a községet 710 q kukoricán kívül 607 q búza, 97 q rozs, 90 q árpa, 7 q zab, 249 q burgonya, 4 q köles beszolgáltatására kötelezték.

22 1 946-ban 94 tehén tartó gazda közül 69 tett eleget a tejbeszolgáltatási kötelezettségének.

23 A háború után a képviselő-testületnek az 1945. április 6-i és május 10-i közgyűlésén gondoskodnia kellett a községi tisztviselői állások betöltéséről. Zákonyi Ferenc vezetőjegyző 1945. május 5-én a községből véglegesen eltávozott. A képviselő-testület a háború utáni első, 1945. április 6-án tartott közgyűlésén a községben tartózkodó Torjai Lászlót, Polgárdi község kirendelt vezetőjegyzőjét meghívta Berhida nagyközség vezetőjegyzői állásába. Torjai Lászlót a képviselő-testület egyhangúlag támogatta, és a nemzeti bizottság is megválasztotta vezetőjegyzőnek. Eskütételétől, 1945. április 6-tól lépett szolgálatba. Az állás betöltésére azért volt szükség, mert a háború alatt eltávozott községi tisztviselők közül egyelőre senki sem tért viszsza a községbe.

24 Torjai mellett Lenkefi Sándor működött beosztott jegyzőként