Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VII. Háborús veszteségek, ipar- és településfejlesztés (Lichtneckert András)

ML HÁBORÚS VESZTESÉGEK, IPAR- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Lichtneckert András Az első világháború időszaka Az első világháborúban súlyos veszteségeket szenvedett mindhárom tele­pülés férfilakossága. A bevonulók legnagyobb része a m. kir. 31. honvéd gyalog­ezred és a cs. és kir. 19. gyalogezred katonájaként vett részt a harcokban. Az 1912-es véderőtörvény alapján 1913. február 8-án felállított 31. honvéd gyalogezred két zászlóalja Veszprémben állomásozott. Ide vonult be a berhidai­ak, kiskovácsiak és peremartoniak nagy része. A mozgósítás után felállított 31. népfelkelő gyalogezredet rövidesen a szerb harctérre irányítottak. Az ezred I. és II. zászlóalja 1914. augusztus 18-án a jutási állomásról indult a keleti frontra. Au­gusztus 21-én Przemysltől keletre Medik állomáson rakodott ki, majd 180 km-es gyalogmenet után foglalta el állásait. Az uhnowi csatában átesett a tűzkeresztsé­gen, 30 százalékos veszteséget szenvedett. Ezt követően a Komarow menti táma­dó és védő hadműveletekben majdnem teljesen felmorzsolódott. Rövid pihenő és feltöltés után az észak-galíciai harcokban (1914. október 12-november 5.) harminc ütközetnapon 58 százalékos veszteséget szenvedett. 1914. november 26-án a Visz­tula partján a Smilowice-hídfőben az oroszok bekerítették őket. A megmaradt ré­szüket a 20. gyalogezred kötelékébe osztották be. December 24-én két menetzász­lóalj kiérkezésével az ezred ismét önálló tevékenységbe kezdett. 1915. február 15­től az Erdős-Kárpátokban a védelmi harcok során súlyos veszteségeket szenve­dett, 60 tiszt és 4600 fő legénység került fogyatékba. A gorlicei áttörés után a ke­let-galíciai üldöző harcokban, majd a Bruszilov-offenzíva során a lucki áttörés el­reteszelésében is részt vettek az ezred katonái. 1916. július 29-én tisztázatlan kö­rülmények között az ezredet elfogták, így másodszor semmisült meg. Az újraala­kított zászlóaljakat 1916. december 11-én az olasz frontra irányították, ahol az ez­red a Doberdótól hét km-re keletre lévő Kostanjevica község védelmét biztosítot­ta. A 10. isonzói csatában 1917. május 14-től kiemelkedő harci érdemeket szerez­tek a kostanjevicai állások védelmében. 1 1930-ban Veszprémben megalakult az ezred bajtársi szövetsége. Gyűjtést indítottak az ezred elesett katonáinak hősi emlékművére, amelyet 1939. június 4­én avattak fel a Vörösmarty téren.

Next

/
Oldalképek
Tartalom