Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)
VI. Népi kultúra és népi társadalom
Az újszülöttet látni akarta a rokonság, s az egyházkelő után elkezdődtek a látogatások. Azért nem mentek hamarabb, mert az újszülöttet azelőtt a szemmel veréstől féltették. Amely öregasszonynak összeért a szemöldöke középen, azt nem is engedték be az újszülöttes házba. Meg is mondták: „Ne haragudj Sógorasszony!" Az tudatában volt, nem sértődött meg. Egészen kicsi gyereket nem látogattak, csak „mikor a szemit kinyitotta". A szülésen túlesett nők élete hamarosan visszaállt eredeti rendjébe, s aztán lassan a következő szülésekre is sor került. Gyermekük névválasztását tekintve önálló akaratuk szerint döntöttek a szülők. A szokás az volt, hogy az elsőszülött fiú apja keresztnevét, az elsőszülött lány anyja keresztnevét örökölte. A továbbiakban a szentek neveit és a család idősebb tagjainak neveit adták a gyerekeknek. Elhalt gyerek nevét nem szívesen adták az újszülöttnek - mert úgy hitték, hogy a szerencsétlenség öröklődik -, de nagy ritkán előfordult. A bemutatott névadási gyakorlat századunk közepével szakadt meg. Berhidán a legkedveltebb férfinevek gyakorisági sorrendben, felekezeti hovatartozás nélkül: József, Ferenc, János, Lajos, Alajos, András, Sándor, Vendel, Ignác és ezeknek becézett változatai voltak. A református férfiakat gyakran hívták Károlynak, Kálmánnak. A legkedvesebb és legáltalánosabb női neveket a katolikusságnál az Ilona, Mária, Julianna, Margit, Rozál, Rozália nevek és ezek becézett formái adták. A reformátusok legszívesebben Eszternek, Vilmának nevezték lányaikat. A bemutatott, Berhidára legjellemzőbb nevek még talán ma is uralkodóak, de több változást figyelhetünk meg. Az 1920-30-as évekig a neveket felekezet szerint meg lehetett különböztetni, mint ezt a példák is igazolják, azonban ez a különbözőség feloldódott a későbbiekben, pl. katolikus lányt is hívnak Eszternek. Másrészt a Berhidát körbeölelő gyártelepek terjedésével a lakosság addigi egysége fellazult - főleg a vegyes házasságok révén -, s az idegenek új keresztneveket terjesztettek el nagy mértékben: Béla, Gyula stb. A hetvenes évektől a hagyományos nevek visszaszorulását az utóbbi időkre jellemző névdivatok - leginkább filmsorozat hatására - okozták. A szülés, születés tárgykörre vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy a mágikus hátterű részletek szinte már teljesen eltűntek. A még megmaradt képzetekben, hiedelmekben viszont már nem hittek, ha az ezekhez kapcsolódó előírásokat még be is tartották. Maga a keresztelői szokásegyüttes ma is életben tartott hagyomány, s ha módosulva is, de megőrzött régi motívumokat, elemeket. Házasság A házasságkötés szokáskörének megvan a maga értelemszerű vázlata és időrendje, amely a XIX. század közepéig országszerte többnyire egységesen állt fenn. 35 A XX. században ez az egység teljesen felbomlott, leegyszerűsödött. A változás mibenlétét Berhidán is nyomon követhetjük. Házasságon egy férfi és egy nő több fajta céllal létrejött, elismert és szentesített kapcsolatát értjük. 36 A párt választóknak kialakult, meghatározott rendet kellett betartaniuk, e törvényszerűségeket korábban már bemutattuk.
