Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VI. Népi kultúra és népi társadalom

Élet a családban Családi viszonyok Berhidán a törzscsaládok általánossága a nagyszülők tekintélyét erősítette, akik között egyenrangúság volt. A nagyszülők vagyonára épülő életközösség miatt

22 alakulhatott ki, hogy a család egészét tekintve nekik volt a legnagyobb tekintélyük. Mára, a vagyoni függés megszűnte után a család többi tagja által kinyilvánított tisztelet adásában maradt fenn a korábbi tekintély. „A parasztcsaládban jellemző apai tekintély, mely megszabta a tökéletes engedelmességet, az apai szigor tiszteletét" - írja Nagy Olga.

23 Bár a megkérdezettek életében már ez az apai tekintély nem volt kizárólagos, mégis a gyermeknevelésben fennmaradtak olyan motívumok, amelyek a valamikori apai tekintély meglétét igazolják. Például a gyermeknevelést az otthon lévők vezették, de egyegy nagyobb gyermeki vétség esetén nem ők toroltak, hanem „na megállj büdös kölök, megjön az apád" fenyegetéssel intézték el, s este a munkából hazatérő apa végezte el a fenyítést. Egy másik példája az apától való félelemnek az alábbi eset: „Jó tanuló voltam. Aztán az volt beírva a bizonyítványba, hogy hát kitűnő, jeles, jó, szorgalma ernyedetlen. Azt hittem valami hergót rossz dolog. Féltem hazahozni. Harmadikos lehettem. Édesapám kint kapált a szőlőbe, oda kellett elvinni az ebédet. Egész úton azon spekuláltam, hogy megcsépül engem ottan. Rátette a vállamra a kezét, s azt mondta: »Hat csak így, kisfiam.« Mondom akkor magamba, ezt megúsztam." A szülők együtt intézték a család dolgait, hiszen „úgy jó, ha egyenrangúan intézzük a dolgokat, közösen". Vagyis a szülők egyenrangú félként kezelték egymást. Mind a gazdaság, mind a gyermeknevelés dolgában közösen döntöttek, határoztak. 4. kép. Mészáros József feleségével és fiával. Berhida, 1943. (Reprodukció: Oszkó Zs.)