Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)
VI. Népi kultúra és népi társadalom
járt neki, amit a temetési költségbe belekalkuláltak. A harangozó egyébként rendes fizetést kapott az egyházközségtől, ami pénzből és természetbeni juttatásból állt. Az egyházközség gondoskodott a temető rendben tartásáról is, azonban ez már a templomatya teendői közé tartozott. O felelt a temető füvének lekaszálásáért, amit ha maga végzett, két-három kocsi szénája lett belőle. A római katolikusok hitéletét jellemezve megállapítható, hogy kevésbé volt intenzív, mint a bakonyi, sőt a Balaton-felvidéki közösségeké. Ez a templomtól való távolmaradás, az egyháztól való elszakadás mára felerősödött. A folyamat azonban nem mondható új keletűnek, hisz már a két világháború között született hitéleti jelentések is jelezték a vallás iránti közömbösség meglétét. Erre adatszolgáltatóim is utaltak. Minden esztendőből nem áll rendelkezésre a megbízható forrás, azonban a meglévők adatai római katolikus viszonylatban megdöbbentők. 1. A falu vezetősége egy részének templomkerülő élete, a leventeoktatók hitetlensége, a gyártelepiek egyházellenessége nemcsak rossz példa volt, hanem negatív irányba befolyásolta a fiatalságot. 2. A nyilas mozgalom, a helyi pártszervezet az egyház- és vallásellenesség központja lett. Bár kevés tagot számláltak a községben, de erőteljes propagandát folytattak és sokan félelemből maradtak távol a templomtól a plébános meglátása szerint. 3. Bugledits János plébános Berhidára kerülését megelőzően a lelkipásztor nem a hívek lelkigondozására fektette elsősorban a hangsúlyt. Az ő magatartása, tevékenysége nem építette, hanem rombolta a hitéletet, nagyban elősegítve a vallási közömbösséget. Ehhez járultak a fenti negatívumok. 4. A szülők vallási közömbössége a gyermekek vallásos nevelésében is megmutatkozott. Bár a községben a vallásos egyesületek nagyszámúnak mondhatók, azonban a katolikusok összlétszámához képest tagjaiknak lélekszáma alacsony volt; mintegy 2-7 százalékos, s ebbe a gyermekeket tömörítő Szívgárda, valamint a Rózsafüzér Társulat legnagyobb lélekszámú tagsága is beleértendő (7 százalékkal!)! 5. A vizsgált időszak nagyarányú bevándorlása a hitéletnek ugyancsak nem kedvezett. Berhidán az átlagosnál korábban megindult a szekularizáció, amely a második világháború után még nagyobb méreteket öltött. A kommunizmus esztendeinek egyház- és vallásellenessége, a vallás s a vallásukat gyakorlók üldözése a hitélet teljes visszaszorulását eredményezte, amelyen az utóbbi évtized már nem sokat tudott változtatni. Mindezekhez azonban hozzáteendő, hogy az iskolás gyermekek vallásgyakorlata kielégítő volt és rendszeresnek mondható. Az első áldozástól és a bérmálkozástól nem maradtak el. A rendszeres gyónás és áldozás elsősorban őket jellemezte. A vallási közömbösség jelei: a) a templomtól való távolmaradás: 1939-ben a hívek 35 százaléka járt rendszeresen templomba vasár- és ünnepnapon, köznapon csupán 1 százalék, litániára pedig 25 százalékuk. 1940-ben a plébános munkájának, lelkigondozásának eredményeként a vasárnapi misehallgatók aránya 37 százalékra, a hétköznapi 3 százalékra és a litánián megjelenőké 27 százalékra növekedett, azaz átlagosan 2 százalékos gyarapodás jellemezte a hitüket gyakorlók számarányát. 1941-ben ez az arány 56, 3
