Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

II. Középkor (Ifj. Falussy József)

a Choas kikötőben helyezkedik el, s (a határ) tart egészen a Sathar-i egyház földjéig, onnét Vitalis és Pete földjéig, azután Alary földig és Premortun határjeléig, s húzódik tovább a nagy útban Borocun gyümölcsöséig, s ezután a víz közepéig. S ugyanebben a prémiumban vannak szőlőművelők és erdőóvók, van 6 szőlő és 2 malom. A Premortun nevezetű prédiumban birtokol az egyház egy széles földet és egy nagyon tágas rétet, 6 szőlőt, 7 szántó-vetőt, 2 malmot, a hídból a fele részt, 3 szőlőművelőt, 4 szekerest, 5 pásztort, 3 torlót, akik esztendőnként adják (a tort), s sok jobbágyot és egy Schénének nevezett harangozót. Kaluzdy faluban birtokol az egyház 7 ekealja földet, 3 jobbágyot, 12 szolgát és szolgálónőt. Tuzuk prédiumban az első határjel Pejt kikötőben van elhelyezve, a második a csordaútban, amely arra a helyre vezet, amelyet Tuzukteluc-nek mondanak, innét (a határ) megy a kétágú körtefához, onnét a Máma forráshoz, onnét a négyes úthoz, amely Bércen határa mellett van, onnét Luos falu határához, s ezután megy a berkenyefákhoz, s innét az első úthoz, s (birtokol az egyház) itt három jobbágyot, hét szekerest és négy embert, akik harangozni kötelesek."

43 A fehérvári káptalan 1352. április 21-én jelentette Lajos királynak, hogy parancsa értelmében kiküldte Német (Teutonicum) István mester kanonokot, s amikor kíséretében Volpoth fia László április 9-én a Chatar-i egyház földjei s a Premorton-i és a Koachy-i földek között fekvő Beykchen nevű birtokot a szomszédos és határos birtokosok jelenlétében a káptalan birtokában levő oklevélben foglalt határai szerint az említett birtokoktól elhatárolta és a káptalan részére visszafoglalta, mivel a káptalan képviselője a Koachy nyugati részén, a Sar-víz hídjától északra fekvő harmadfél holdnyi és kertnek alkalmas földről azt mondotta, hogy nem a Koachy-i, hanem a Premorton-i birtok határai közé esik, Koachy-i Beke fiainak a famulusai és jobbágyai a visszafoglalt és elhatárolt egy ekealjnyi földnek, 30 falcastrumnyi rétnek és egy cserjésnek az egyház részére való iktatása ellen tiltakoztak, s ezért uraikat: Lászlót, Benedeket, Györgyöt és Leustákot június 3-ra a király elé idézte.

44 1353. január 17-én Tamás országbírónak és Turuch-i ispánnak a fehérvári káptalanhoz írott leveléből kiderül, hogy Balázs mester budai főesperes a veszprémi káptalan nevében panaszt emelt Kouachy-i Beke ellen, aki az 1344. június 25-i birtokba iktatás ellen tiltakozott. Mivel Beke az 1353. január 13-i tárgyaláson azt állította, hogy Veszprém vármegyében Beychen nevű birtok nincs, de felőle a káptalan visszafoglalhatja, - az országbíró arra utasította a fehérvári káptalant, hogy ha a káptalan a megye bármely helyén is ilyen nevű birtokot vagy birtokrészt megjelöl, március 6-án foglalják vissza, válasszák el mások birtokaitól, iktassák a veszprémi káptalan részére, ha - Beke kivételével, aki perben áll - valaki ellent nem mond. Erről jelentést kért.

45 1353. április 17-én a fehérvári káptalan jelentette Lajos királynak, hogy kiküldte Kwn János kanonokot, s kíséretében Wrs-i Mihály fia Miklós március 16-án a veszprémi káptalan Beychen nevű birtokát, amely István mester dékán és más kanonokoknak a megjelölése szerint a Sar folyó mellett, a Premorton-i birtoknak, a Chatar-i egyház földjeinek és a Kouachy-i birtoknak a határai közé esik, visszafoglalta és elhatárolta, azonban, mivel az így elhatárolt földet a dékán egyháza Premortun-i, Beke pedig a saját Kouachy-i birtokához tartozónak vallotta, az egy ekealjnyi földet és 30 kaszás rétet fogott bírák segítségével tíz márkára becsülte fel.

46