Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)
II. Középkor (Ifj. Falussy József)
személynévi előzményéből keletkezett kicsinyítő képzővel. 12 Peremarton papja, István 1333-ban, 1334-ben és 1335-ben két pensât „kis dénárokban számítva" fizetett pápai tized fejében. 13 Kovácsit először Kovachy néven említik 1352-ben 14 , majd pl. 1488-ban 15 Kowachy néven találkozunk vele. A személy- és népnevekből, valamint foglalkozást jelentő szókból származó, -i képzővel alakult helyneveinkben (Csőszi, Halászi) az -i képző a mai -e birtoknév képzővel azonos. Eszerint Kovácsi = Kovácsé, a Kovács faluja, ahol a kovácsok laknak; lehet, hogy a falu régi lakói valaha kovácsmunkájukkal szolgáltak. 16 A XIV-XV. századi írott források között is a Peremarton területéhez tartozó Béresen (Berchen) prédium birtokperes anyaga a meghatározó. Béresen egészének vagy felének birtoklásáért több éves, évtizedes szünetekkel két évszázadon át folyt a harc. Először az 1082-es keltezésű, Szent Lászlónak tulajdonított oklevélben szerepel predium Berchen et iteratum Bércen. 17 1352-ben possessio Bekchen, 1389-ben possessio seu predium Berchen, 1393-ban predium Berchyn, 1521-ben predium Berchen néven fordul elő. 18 Ez a prédium a veszprémi káptalané volt a középkorban. Kiskovácsi táján a Sár, ma Séd folyó partján feküdt. A másik sokat vitatott prédium a XIV. századi birtokper tárgyát képező Káloz(d), Kálozteleke. Ez a helynév is többféle változatban fordul elő az oklevelekben. Villa Kaluzdy 19 , Villa Kaluzt 1240 körül 20 , Kaluz, terra Deseu Kaluzya 1324-ben, 1327-ben 21 , Kaluzd, Kálozteleke 1383-ban 22 , predia Kalóz et Dewsekaloz 1507-ben. 23 A változatos elnevezésű település Peremarton területén feküdt a Pét felé eső részen. Kálóz a magyar káliz, izmaelita főnévből keletkezett, tehát kálizok megtelepedésére utal. Az eredetileg iráni nyelvű kálizok a XII—XIII. századi Magyarországon olyan törökös jellegű, részint mohamedán, részint zsidó vallású népcsoportot alkottak, melynek tagjai katonai erényükön kívül kereskedelmi és pénzügyi jártasságukról voltak ismertek. Ok voltak a királyi vámosok, adószedők, pénzváltók, sókamarai tisztviselők. 24 A káliz népnév etimológiailag összefügg az üzbegisztáni Horezm nevével. 25 Túzokféléké (Túzok): predium Tuzuk. Locus Tuzukteluk 1082-es keltezésű oklevélben fordul elő először 26 , possessio Tuzuktelek 1384-ben 27 és predium Thwzoktheleke 1507-ben. 28 A veszprémi káptalan Peremarton nevű birtokán Kálóz közelében feküdt. Gelye, ma Gelye-völgy Berhidához tartozó határrész, a község belterületétől délkeletre. 1395-ben Gelye 29 , 1466-ban Gelefelde néven említik. 30 A Gelye névelem puszta személynévből keletkezett magyar névadással. 31 1466-ban a csatári apátságé volt 32 , amely Berhida mellett fekvő jószágát, - melyet lakói elhagytak -, egy kerekes malmával és más tartozékaival évi 3 forintért Albert veszprémi püspöknek adta bérbe. 33 A török korban elpusztásodott Rostás Berhida mai belterületétől délre helyezkedett el. 1395-ben Rosthas néven említik. 34 A Rostás helynév személynévként is használt, „rostás", rostagyártó, rostakészítő jelentéssel bírt. 35 Árpád-házi uralkodóink közül a mai Berhida településen II. Géza királyunk (1141-1162) is megfordult. Ittlétének nyomát mutatja elhagyott „nagy pe-
