Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)
VI. Népi kultúra és népi társadalom
Jegyzetek 1. Vajkai Aurél: Veszprém megye népi építkezése. Néprajzi Értesítő 32. 1940. 1,15. 2. Bél Mátyás: Veszprém vármegye leírása. Szerk. Kredics László. Veszprém, 1989. 1 1 3-1 14. (Ford. Takács Endre) 3. Fényes Elek: Magyar Országnak, 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. I. Pesten, 1836. 438, 441,443. 4. A Magyar Korona országainak 1900. évi népszámlálása. I. rész. A népesség általános leírása községenkint. Bp. 1902. 156. 5. Kiskovácsit 1926-ban, Peremartont 1939-ben csatolták Berhidához. IIa Bálint-Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Bp. 1964. 141. 6. Az 1930-as években Peremarton „nagyobb ipari üzeme a robbantóanyaggyár és a kénsav- és műtrágyagyár". „Az ipari robbantóanyag rt. gyártelepén 247 lélek él." Dunántúli vármegyék. Szerk. Szeghalmy Gyula. Bp. 1937. 602. 7. Vajkai 1940. i. m. 15-16. A tömésfal volt jellemző a környékbeli Vilonyán és Szentkirályszabadján is. Vö. Magyar Néprajzi Atlasz 223. térképlap. 8. Vö. 1900. évi népszámlálás. I. 156-157. - A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. I. rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Bp. 1912. 74-75. - Az 1920. évi népszámlálás. I. rész. A népesség főbb demográfiai adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Bp. 1923. 56-57. 9. Az 1941. évi népszámlálás. 5. Lakóház- és lakásadatok községek szerint. Bp. 1982. 264-265. 10. Hasonlóra utal a kőépítkezéssel kapcsolatban H. Csukás Györgyi: h kőépítkezés múltja a Balatonfelvidéken és Bakonyban. In: A Balaton-felvidék népi építészete. Szerk. Cseri Miklós-S. Lackovits Emőke. Szentendre-Veszprém, 1997. 59. 11. Vö. Vajkai 1940. i. m. 16. 12. Vö. Jankó János: A Balatonmelléki lakosság néprajza. Bp. 1902. 184-186. 13. Viski Károly: A Bakony-Balatonvidéki kőépítkezés. Magyar Népművészet. XII. Bp. 1926. 16, 31-34. Vajkai Aurél: A Bakony néprajza. Bp. 1959. 83-84. - Lukács László: A lakóház morfológiai változása a Káli-medencében. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. Veszprém, 1985. 716-71 7. - H. Csukás i. m. 73-77. 14. Bezerédi u. 28. Mészáros Lajosné tulajdona. 18 holdon gazdálkodtak. A lakóházat a dédnagyapja 1902-ben építtette, az első helyiség boltnak készült, külön bejárattal rendelkezett. Az épület eredetileg fazsindelyes volt. 15. Id. Csordás Károly (1908) közlése. Részletes leírását adja Vajkai Aurél: Füstöskonyhás házak a Balaton környékén. Ethnographia 84. 1 973. 82-96. - Ébner Sándor: Adatok a Bakony északi községeinek építkezéséhez. Néprajzi Értesítő 25. 1933. 5-14. - A vidék tüzelőberendezéseire I. Vajkai]940. i. m. 311-318. 16. L. ehhez Zentai Tünde: A takaréktűzhely a parasztházban. In: Ház és Ember 10. Szentendre, 1995. 93-108. 17. Id. Csordás Károlyné Balai Julianna (1914) közlése. 18. A pajták változatos formáit ismerteti Vajkai 1940. i. m. 323-325. 19. Mészáros Gábor (1920) közlése. 20. Vajkai ]940. i. m. 322. 21. Hasonlót mutat be Vajkai 1940. i. m. 325. 22. Mészáros Gábor (1920) közlése. 23. Gergely László (1936) közlése. 24. Vályi András: Magyar Országnak leírása I. Budán, 1796. 188. 25. Thiele, J. C: Das Königreich Ungarn. II. Kaschau, 1833. 163. 26. Veszprém Megyei Levéltár (a továbbiakban VEML) Veszprém megye cs. és kir. úrbéri törvényszékének iratai. Berhida, 1842. november 15. 27. Pesty Frigyes Helységnévtára. LX. 73-74. Magyar Nemzeti Múzeum Kézirattára. Másolat a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában (a továbbiakban Ethnológiai Adattár). Statisztikai gyűjtemény községi adattára, Berhida. 28. Mészáros Gábor (1920) közlése. 29. Gergely László (1934) közlése. 30. Id. Csordás Károly (1908) és ifj. Csordás Károly (1940) közlése. 31. A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája. I. rész. Az összesítés főbb eredményei községenként. Bp. 1897. 238-239. - Az 1914. és 1930. évi adatokra: Ethnológiai Adattár. Statisztikai gyűjtemény községi adattára (Berhida, Kiskovácsi, Peremarton). 32. 1935-ben Peremarton 1265 lakosából 739 őstermelő, és 417 az iparból élt. Ezzel szemben Berhidán 1 357 őstermelővel szemben 365 az iparból élők száma. Vö. Dunántúli vármegyék, i. m. 602, 572. 33. Ethnológiai Adattár. Statisztikai gyűjtemény községi adattára. 34. Az 1941. évi népszámlálás. 1. Foglalkozási adatok községek szerint. Bp. 1975. 632. - A három településen 1910-ben az őstermelők a népesség 59,2 százalékát, iparból élők a 18,1 százalékát tették ki, 1941-ben viszont már a mezőgazdaságból élők aránya 35,9 százalékra, az iparból élőké 51,5 százalékra változott. Ila-Kovacsics i. m. 142. 35. Az 1941. évi népszámlálás, i. m. 1. 476. 36. Az 1941. évi népszámlálás, i. m. 1. 318-319. 37. Mészáros Gábor (1920) közlése. 38. Kenyeres Károlyné Varga Eszter (1913) közlése. 39. Mészáros Gábor 17 holdas gazdaságában az 1940-es években a következőképpen oszlott meg a kb. 15 holdnyi szántó vetésterülete: búza 4-4,5; rozs 1,5; árpa 3-4; zab 1,5; kukorica 3; krumpli 0,5 és takarmányrépa 0,4 hold.