Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VI. Népi kultúra és népi társadalom

viszont a szőlőművelés, a filoxéra pusztítását követő múlt század végi stagnálás után, az első világháború idejétől folyamatos növekedést mutat (2. táblázat). 2. táblázat A mezőgazdaság művelési ágak szerinti megoszlása 1896 és 1930 között Község /Év Gazdasá­gok száma Szántó Kert Rét Szőlő Legelő Erdő Nem termő Össze­sen Berhida 1896 308 2538 32 95 1 117 30 165 2978 1914 325 2437 31 96 83 141 29 167 2984 1930 493 3351 52 151 85 319 30 171 4159 Kiskovácsi 1896 69 945 5 32 23 111 31 44 1191 1914 78 950 6 33 21 110 15 55 1190 Peremarton 1896 173 1727 17 217 ­687 699 116 3463 1914 372 1874 9 186 32 446 781 127 3455 1930 256 1765 28 216 56 521 744 126 3456 Az 1920-30-as években a birtokkategóriák szerinti megoszlás is tanulsá­gos képet tükröz. Amint az egykori összeírásokból kitűnik, a földdel rendelkezők legnépesebb táborát - az országos helyzetnek megfelelően - az 5 hold alatti törpe­birtokosok és az 5-10 hold közötti kisgazdaságok alkották. A középgazdaságok száma szerénynek mondható, ám a legtöbb szántóterülettel ezek rendelkeztek. A néhány nagyobb, illetve egy nagybirtok területe ugyan a határ kiterjedésének a felét, Peremarton esetében egyenesen a kétharmadát foglalta el, de mivel ezek többnyire uradalmi erdőterületek voltak, így a megélhetést jelentő szántó és le­gelő szempontjából kedvezőbb arányt mutatnak a számok. A két időpont számai­nak összevetése szembeötlő változást érzékeltet. Nem Berhida feltűnő határbeli gyarapodására kell felfigyelnünk, mert ez Kiskovácsi 1926-os odacsatolásának a következménye, hanem a peremartoni törpebirtokosok számában bekövetkezett drasztikus csökkenésre, vagyis az 1-2 holdas gazdaságok felére olvadására. Noha a 2-3 hold közöttiek száma tízzel gyarapodott, a többi birtokkategória mutatói gyakorlatilag változatlanok. Ennek okát elsőrendűen az iparosodásban keres­hetjük, a nehezen boldoguló szegényparasztok könnyebben feladták a gazdál­kodást, és vállalták az ingázást a környékbeli városokba, illetve a helyben mű­ködő ipari robbanóanyaggyárban vállaltak munkát. 32 A Berhidát mutató szám­sorok viszont kevésbé jeleznek hasonló tendenciát (még Kiskovácsi adatainak leszámítása esetén is), itt a törpe- és kisbirtokok számának határozott növekedé­sét láthatjuk. Egyedül az egy hold alattiak száma mutat észrevehető visszaesést (3. táblázat) 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom