Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)
I. Régészeti korok
tik, bár nem zárható ki összefüggésük az ugyancsak itt mutatkozó újkőkori és középső bronzkori telepekkel sem. 17 Az Ősibe tartó országúttól északra, a volt Lakath- és Bezerédj-féle szőlőben talált római edény- és téglatöredékek is egy újabb római kori településnek lehetnek a maradványai 18 (2. ábra 5.), amelynek valószínűsíthető temetőjére vonatkoznak a meglehetősen bizonytalan és ellentmondó híradások. (2. ábra 6.) Római edények, csontvázas (késő római-népvándorlás kori ?) sírok (egyiknek lábán pl. bronzspirállal) kerültek volna innen elő. 19 Kiskovácsitól délkeletre, a Séd-pataktól keletre, a Karakó-hegy lábánál (2. ábra 11.) az 1895-ös vasútépítés alkalmával római kori sírmellékleteket találtak. A feljegyzések római edényekről és bronzmellékletekről tudósítanak, de hogy ezek hamvasztásos kora római vagy égetés nélkül eltemetett csontvázas sírokból származtak-e, csak sejteni tudjuk. A munkások figyelmét bizonyára felkeltették volna a megbolygatott sírokból előkerülő koponyadarabok, kar- és lábszárcsontok. Ezekre utaló feljegyzések hiányában tehát a néhai urnának leírt edénytöredékek lehetséges, hogy valójában hamvakat tartó edények voltak és egy kora római, talán II. századi temetőhöz tartoztak. 20 A községi elöljáróknak szétküldött, régészeti emlékekre, „régiségekre" vonatkozó kérdőpontokra adott, 1903-ban keltezett válaszokban Berhidánál megemlékeznek a dr. Csete Antal birtokán emelkedő ún. Gánya-dombról vagy Kányadombról, amelyet mesterségesen összehordott dombnak véltek. 21 (3. ábra, 2. ábra 7.) S bár az 1766-os térképen „Gánya halála" néven jelzett kis dombot 22 újabban természetes képződménynek tartják 23 , maga a domb elnevezése is elgondolkodtatásra késztet. Lehetséges, hogy a Pesty Frigyes által 24 kunhalomnak tartott domb mégis egy temetkezést takart. Közvetlen közelében nincsenek más sírra vagy temetkezésre utaló régészeti jelenségek. A legközelebbi ismert lelőhelyet a Rómadombon, illetve a Nagyföldeken találjuk. (2. ábra 2., 8.) Mindkettő a római korból származik, tehát nem lehetetlen, hogy ez a Gánya-domb is a térség kora római temetkezőhelyeinek egyike, s ha igen, a helyi vezető réteg egyik kiemelkedő személyiségének maradványait rejti. Hogy a fentieket igazolni tudjuk, szükség lenne feltárásokra itt éppúgy, mint a Séd- és a Káloz-patakhoz közeli római településeken is, mivel a jelenleg rendelkezésünkre álló információk kevesek az egykori települések jellegének, rendszerének megrajzolásához, temetőinek meghatározásához. A falu határában talált I—II. századi bronzedények mindenképpen egy, már a II. század elején biztosan itt élő olyan közösséget feltételeznek, amelynek tagjai pl. Itáliából származó bronzamphorát í Î. ábra. Bronz füstölő edényke (Fotó: Oszkó Zs.)
