Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

V.

rancsnok kapitányok: Vaiszlón Halász György és Késmárky Miklós (a berhidaiak Késmárky Miklós kapitány vezetése alatt a veszprémiekkel együtt a zászlóalj köz­pontjában lettek elhelyezve), Vejtiben Takó Miklós, Hiricsen és Nagycsányban Kajáry László és Gál Péter, Kisszentmártonban, Czúnban és Szaporczán Fiáth Já­nos és Márkus Lajos, Tesenfán Horváth József, Hídvégen és Sámodon Supka Már­ton, Piskiben és Kémesen Balassa Mihály, Csepelen Bocsor Péter, Kovácshidán és Szerdahelyen Huszár Pongrác. A Veszprém megyei összes nemzetőrség Sellyétől Szerdahelyig szállásolt a Dráva mentében. Betegeik ekkor még nem voltak, a fegyverviselésre alkalmatlanokat hazaküldték. A lelkesedés útközben nőtt. Meg­érkezésük napján Csányi László királyi biztos 162 db puskát küldött, ami a 4000 fős sereg felfegyverzésében csak alig észrevehető változást hozott. 21 Csányi au­gusztus 2-án Nagykanizsáról azt írta Veszprém megye állandó bizottmányának, hogy július 29-én szemlét tartott a Veszprém megyei nemzetőrség felett. Vaiszlón megszemlélt két századot, nagyon elégedett volt velük. E két század egyikét a berhidai kapitányság nemzetőrei alkották Késmárky Miklós kapitány parancs­noksága alatt. 22 A Bezerédy Kristóf parancsnoksága alatt álló zászlóalj sorsa később tragi­kusra fordult. A 2096 fős zászlóaljból 569-en megbetegedtek, helyben hárman, ott­hon többen meghaltak. 23 Egy hónapig kellett teljesíteniük a szolgálatot, a helyükre küldött váltás szervezését - a sorshúzást és a felfegyverzést - az állandó bizottmány július 24-én elrendelte. 24 A váltás augusztus 7-én indult két útiterv szerint. A cseszneki szá­zad 211, a két mezőföldi század 450, a palotai, ösküi kapitányság 180 és a berhidai kapitányság 150 nemzetőre a Szilas-Szentlőrinc-Bonyhád-Nádasd-Pécsvá­rad-Pécs útvonalon, a veszprémi járás 1134 nemzetőre a Veszprém-Kenese-Sió­fok-Ireg-Döbrökőz-Sásd-Pécs útvonalon közelített a Drávához. 25 A harmadik váltást szeptember 7-re tervezték, október 7-én pedig újra az első váltásnak kellett volna következni, de közbeszólt a hadiesemények alakulá­sa. 26 Végül a második váltás maradását szeptember 12-ig meghosszabbították. 27 Leváltásukra a megye nem volt hajlandó elküldeni a harmadik váltást, mert köz­ben Veszprém megye 1000 önkéntes nemzetőrt kiállított, akiket Pápára kellett összevonni. Ok kapták meg a meglévő fegyvereket és felszerelésükhöz hozzájá­rultak a harmadik váltás nemzetőrei is. 28 A bizottmány a döntést közölte Baranya megyével és szeptember 4-én a Drávánál állomásozó Veszprém megyei nem­zetőrök őrnagyaival is. 29 A hazatérő nemzetőrök egyik része Esterházy Károly parancsnoksága alatt Keszthelyen át tért vissza a megyébe. 30 Más forrás szerint a Drávától visszatérő nemzetőrök egy részét Somogyban szétoszlatták, a második zászlóalj pedig Tolna megye déli részén volt szeptember közepén. 31 Augusztus 27-én Batthyány Lajos miniszterelnök arról rendelkezett Pes­ten, hogy Pápára, Kosztolányi Móric parancsnoksága alá vonják össze a nem­zetőröket 32 A megyei bizottmány augusztus 28-án elrendelte, hogy a helységek min­den 12 nemzetőrük után állítsanak ki egy önkéntes nemzetőrt. Szeptember 3-án Fodor László szolgabíró Mezőszentgyörgyről jelentette, hogy járásában még csak öt nemzetőrt állítottak ki, a költségeket kivetették, de a lakosok nem akarnak fi­zetni az elöljáróknak, az egész járásban karhatalomra lesz szükség. 33 Szeptember

Next

/
Oldalképek
Tartalom