Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)
IV. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Liditneckert András)
A közbirtokosok 1769-ig egy malommal rendelkeztek, a faluban lévő, kőből épített Kismalommal. Részben amiatt, hogy a Kismalom falai omladoztak, részben amiatt, hogy a szomszédos peremartoni malom fejét feljebb emelték, arra az elhatározásra jutottak, hogy építenek egy teljesen új malmot, amelynek a helyét a molnármesterük jelölte ki. A malom megépítése előtt öt pontból álló egyezséget kötöttek, amelyben megállapodtak arról, hogy a malomház a csárdától északra épüljön meg, továbbá a régi meder kitisztításáról, új meder ásásáról, a költségek aránylagos viseléséről, a malomvám felosztásáról. Megállapodtak abban, hogy az új malomház kőből épüljön, két kerékre, külön molnárház nélkül, csak egy tüzelő helyet és kis szobát ragaszthatnak hozzá a molnárlegény számára. 146 A berhidai adózók 1770 novemberében malombeli jusst követeltek maguknak, azzal, hogy havonta két pozsonyi mérő búzát kell adniuk a kvártélyosoknak. Azt írták az uraságnak, hogy ha nem kapják meg a részüket, akkor más malomba mennek őröltetni, ahol a jobbágyoknak a gabonájuk őröltetése után járó részt kiadják. 147 Beniczky Antal, Boronkay Sámuel, Dániel és János közbirtokosok 1772. június 8-án megegyeztek a jobbágyokkal a Kismalom felépítéséről. Az egyezséget aláírta a helység öregbírája, esküdtjei, jegyzője, kisbírája és a falu összes adózója. Az egyezség első pontja szerint az úrbérrendezés felszabadította az őrlési kényszer alól a jobbágyokat, akik igyekeztek más uraságok malmába szegődni, sőt a malomvám harmadrészéért el is szegődtek. Most jelentették a berhidai uraságoknak, hogy megépítenék a romladozott Kismalmot, s ha a nekik járó harmadrészt az uraság a malomvámból kiadná, akkor a Kismalomban őröltetnének. A második pont szerint a jobbágyok önként kötelezik magukat arra, hogy a csaknem a helység közepén lévő Kismalomban őröltetnek. Máshová senki sem mehet őröltetni. Kötelesek minden esztendőben a malom gátját megtisztítani és tölteni. Ezért a tisztogatók egy-egy icce áldomásbort fognak kapni. A malomvámból fedezik a malomhoz szükséges acél megvételét, a kovácsmunkát, a többit a helység szükségére, a prédikátor fizetésére fordítják. A malomhoz szükséges fát az uraság szerzi be, a jobbágyok kötelesek hazaszállítani. 148 1791-ben a közbirtokosoknak két búzás malmuk volt, amelyek két-két alulcsapó kerékkel működtek. Bérlőjükön, nemes Bozzay Istvánon kiadtak, és a helyére a sáripusztai malomban molnárlegényi hivatalt viselő Torma József feleséges molnárt állították. 149 A közbirtokosok a jobbágyaikkal megosztoztak a falubeli kiskocsma hasznán. A Boronkayaknak 1819 előtt a jobbágyokhoz írt leveléből ismert, hogy a falubeli kiskocsmát a jobbágyok a maguk elhatározásából és költségén építették. Boronkay számon kérte a jobbágyokon a földesúri jogait, ugyanis a kiskocsma fundusa akkor is a földesurat illette, ha az épület a jobbágyok pénzén épült. A funduson a földesúr nem osztozott a faluval, a falu tehát nem lehetett közbirtokos társ a kiskocsma fundusának birtoklásában a helység földesuraival. Ezzel szemben Boronkay ugyanebben a levelében elismerte, hogy a pásztorház a helység fundusán épült, de abban is, mint a közösség egyik tagja, a maga részét fenntartotta, helyet követelt benne a Boronkayak pásztorának. 150 1842. szeptember 19-én a berhidai közbirtokosok a kiskocsma ügyét a helységbeli bírákkal és esküdtekkel kötött egyezséggel rendezték. Az egyezség szerint a kiskocsma a helybeli polgár emberek kézi és fuvarral való segítségével