Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

IV. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Liditneckert András)

a tanító a failletőségét az urasági erdőből kapta meg, annak levágása és behordása a község kötelessége volt. Végezetül az uraságnak és a község lakosságának ilyen módon különválasztott birtokát egy 12 öl széles csapással egymástól elválasztották és felárkolták. Az urasági birtok az 1860. évi telekjegyzőkönyv szerint: öt ház, két malom, 610 kat. hold szántó, rét, legelő a Palotai útra dűlőben, 850 kat. hold erdő és legelő a Felső erdőben és 164 kat. hold, mely a Veszprémi útra dűlőben lévő majorhoz tartozott. Az egyezséget a földesúr és a vármegye képviselőin kívül aláírta Enczenbrenner Antal helységbíróval az élen a falu összes jobbágy és zsellér lakosa. Az 1845. május 3-i egyezség értelmében a kihasított erdei illetőség fejében a jobbágyok tovább is kötelesek voltak a szolgáltatásokat teljesíteni. Ezek megváltására 1856. augusztus 23-án kötöttek örökváltsági úrbéri egyezséget. 36 egész telek után egy-egy öl fa megvágását és behordását 108 pengőforinttal, 47 zsellértelek után fél öl fa megvágását és behordását 11 forint 45 krajcárral számolva megállapították az évi tartozást. A megváltási tőke és kamatai összesen 1995 pengőforintot és 50 krajcárt tettek ki, amelyet öt részletben 1857. január l-jétől 1861. január 1-jéig kellett megfizetni. A váltságösszeg beszedése és az uradalmi pénztárba való befizetése a község bíráinak és elöljáróinak volt a kötelessége, akik egész vagyonukkal feleltek a teljesítésért.

91 Az 1847. április 26-án elkészült úrbéri tabella kihirdetése a helytartótanács által megkívánt kisebb módosítások miatt még elhúzódott 1848 utánra, de végül is a jobbágyság 1848 utáni birtokát tartalmazta.

92 Eszerint Peremarton lakossága az alábbi birtokosi összetételben vágott neki az 1848 utáni időszaknak: Telkes jobbágyok (84 fő): egésztelkesek (3 fő): Pók József, Stupián Imre, Stürzer Jakab; % telkesek (12 fő): Enczenbrenner Antal, Fekete László, Ficzek István, Gáspár György, öreg Kovács József, Léber József, Legáth János, Mészáros János, Pintér József, Szántó Mihály, öreg Szigeti János, Tremmel György; % telkesek (27 fő): Czaun Imre, Csizmadia István, Enczenbrenner János, Elő István, Elő János, öreg Élő Mihály, ifj. Élő Mihály, Fekete György, Fekete József, Heninger György, Huszár Mihály, Kapuvári István, öreg Kovács István, ifj. Kovács István, Kovács János, Kovács Pál, Krainer József, Legáth György, Péczeli István, Raider Márton, Rédl János, Sákovics János, Stupián Imre, Szabó Ádám, Szauer György, Ulrik György, Vargyas József; 2

I» telkesek (42 fő): öreg Élő György, Élő János, Élő János, Fekete György, Fülöp Antal, Gáspár Józsefné, Gombos János, Hári Rozália, Hollósi András, Horváth István, öreg Ispaics János, ifj. Ispaics János, Ispaics János, Ispaics Pál János, öreg Jankovics József, Kapuvári Józsefné, Keresztes Józsefné, Kersner András, Kovács György, ifj. Kovács József, Kozma György, Magyar Márton, Markó Jánosné, Markó Mihály, Mészáros József, Nagy János, Nagy Mihály, ifj. Nagy Mihály, Nagy Pál József, Raider József, Raider Lőrinc, öreg Rukk György, Szabó Márton, Szigeti István, ifj. Szigeti János, Szűcs István, Takács Ferencné, Varga Ferencné, Varga István, Varga Józsefné, Varga László, nemes Virág Pál. Házas zsellérek (47 fő): Akter Lőrinc, Bilovszki Simon, Csizi József, Daraczel János, Erdéli Andrásné, Farkas Jánosné, Farkas József, Fodor János, Házler Gáspár, Huszár József, Ispaics Mihály, Istenes Imre, ifj. Jankovics József, Janik Fe-